-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
ambasa #46685 Molni!
Szun-ce 2500 éve élt, és az akkori kor hadviselésre vonatkozó törvényszerűségeket állított fel. Olyan törvényeket amelyek maguk az amerikaik ástak elő a 60-as években és kezdtek tanítani saját akadémiáikban. Szun-ce hadviselésének lényeges eleme a hadicsel, a megtévesztés. Ugyan ebben a fejezetben szerepel olyan is, hogy ha távol vagy mutasd magad közelinek, ha közel vagy mutasd magad távolinak, a lényeg az ellenség megtévesztés, hogy az bizonytalan és felkészületlen legyen, illetve amikor szembesül a valósággal, ami pont az ellenkezője akkor megzavarodjon. Emlékeim szerint Hannibál Cannaeiánal valami hasonlót csinált és a hadtörténelem egyik legnagyobb győzelmét aratta.
Kicsit vonatkoztass el a XXI. századi nyugati gondolkodásmódtól, a hadviselés történetében bizonyos korokban és helyeken egy hadvezér/uralkodó számára a veszteségnél sokkal többet nyomott latba az eredmény. Pl Szun-ce könyve egy anekdotával kezdődik. Szun-Cu azt állítja magáról, hogy bármilyen csapatból képes hadsereget faragni, ha teljhatalmat kap, amire az uralkodó parancsba adja neki, hogy akkor 100 ágyasából csináljon egyet. Szun-Ce felsorakoztatja az ágyasokat és el kezd nekik alaki parancsokat osztogatni amit azonban azok nem hajtanak végre, sőt gúnyolják őt. Ekkor Szun-Ce az uralkodó minden rimánkodása ellenére kivégezteti annak kedvenc ágyasát aki amúgy az egyik hangadó is volt, minek hatására a rend azonnal helyre áll és az ágyasok pontosan végrehajtják a kapott parancsokat. Ez a történet megmutatja, hogy egy ilyen társadalomban az egyén nem számított, így annak elvesztése sem, ha ugyan akkor a közösség győzelmet aratott.
Amúgy szerintem a mi nyugati hadikultúránkat, egyre inkább béklyóba veri ez a már beteges veszteségektől való félelem, és a közvélemény reagálása erre. Szerintem a legjobb példa Izrael első négy háborúja, amely ugyan minimalizálta a veszteségeket, de ha egy magasabb cél ezt szükségessé tette zokszó nélkül bevállalták azt.
TG