Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #46577
    .Egyszerűen csak kifúrod a töltény belsejét-vagy kiszeded,ami benne van,beletöltöd,lezárod(le is forraszthatod-bár ez a módszer nem életbiztosítás,mint azt gondolom sejtitek is)

    A standard 7.62x51mm NATO ball (FMJ) lövedék, amit felhozol példának, ólommagvas, sárgaréz teljes köpennyel.

    meg minden,meg jóval nehezebb is,mint a "normál"

    Kezdjük előröl. Miért is jóval nehezebb? A legáltalánosabb lövedékmag ólomból készül. A higany a periodikus rendszerben a 80-as számot viseli. Az Ólom a 82-est. A sűrűsége egy kicsivel nagyobb, az ólom 11,34 g/cm³, míg a higany 13,6 g/cm3. Vagyis egy lövedék esetén mondjuk lehet nyerni vele 2-3 grammot. Ha valóban csak a nehézsége számít, akkor tényleg sűrű anyagot kellene belerakni, mint az U238 (ie.: gyengített uránium, szegényített uránium), ami már valóban jelentősen nehezebb, 19,1g/cm3. Ezért használnak a páncéltörő lövedékeknél U238 vagy wolframkarbid magot, mivel nagyon sűrű...

    Másodszor, tegyük fel, hogy tényleg nehezebb, nos ez alapból problémát is jelent, hiszen a nehezebb lövedék kisebb torkolati sebességet és megváltozott ballisztikát is jelent. A lőfegyvereknél a lövedék tömegét grammban vagy grainben adják meg. Hogy a szórásképet csökkentsék, illetve a fegyver működését minél megbízhatóbbra készítsék, minden lőszernél alapból vannak megállapítva az ideális lövedéksúlyok. Ha valami ettől jelentősen eltér, az nem lesz előnyös. Anno mikor az M16A1 illetve az M16A2 esetén új lőszert vezettek be, és változtattak a cső huzagemelkedésén, elég sokat dolgoztak vele a mérnökök, és mégis jelentősen változott hátrányára a szóráskép, ha az M16A1 az új, M855 jelű lőszert tüzelte. Márpedig egy lőszernél azért a legfontosabb még mindig az, hogy eltalálja a célt...

    Harmadszor a sűrűség egy dolog, a lényeg, hogy átad az energiát a célpontnak. Az FMJ (teljesköpenyes) lövedék az energia csak egy kis részét adja át, emiatt viszont jó az átütőképessége (erről mindjárt). A JHP (félköpenyes) és hasonló lövedékek orrán nincs köpeny, a lövedék a célpontba csapódva gombásodni kezd, és a nagyobb felületen jobb hatással adja át a mozgási energiát a testnek, mint az FMJ, amely alig változik és hegyes marad az orra. Az FMJ viszont emiatt jobb például a ballisztikai mellények ellen, vagy egy vékony fal mögött álló ellenfél ellen. Átüti a falat, és még van annyi energiája, hogy a célpont testében is károkat okozhasson.

    Itt egy kis összefoglaló a főbb kézifegyver-lövedék fajtákról.

    Repülés közben-bezárva a lövedék belsejébe-szilárd test módjára viselkedik.Amikor becsapódik,a higany is úgy viselkedik,mint egy folyadék-akárcsak az emberi test.

    Ezt nem értem. A lövedék lezárt külső köpenye alatt van egy folyékony higanytöltet. A lövedék becsapódik az emberi testbe. Ha a lövedéktest nem szakad szét, akkor a higany marad ahol van, a lövedéktest belsejében. Márpedig a 7.62x51mm-es lövedéke az emberi testbe csapódva egyben marad, nem esik szét...

    Itt egy kép a Wikiről az emberi testet imitáló zselatintömbe lőtt 7.62x51mm-es lövedékről. Amint lehet látni, semmi sem történt, a lövedék formája alig változott...

    NATO 7.62-esünk kb 100 m távolságból(nem biztos,h jól emlékszem,de asszem 100 m volt)könnyedén letépi egy ember karját,elég ha eltalálod a vállát vele.Nem is kell csontot érnie,ha elég az útja a húsban.

    .30-06-os vadászpuskával vadászok nagyvadra, ez a 7.62x51mm-esnél egy fokkal erősebb lőszer, ugyan az, amit az amerikaiak II.Vh-s Garand puskái köpködtek. Kifejezetten jól gombásodó, JHP (félköppenyes), nehéz (220 graines) lőszert használunk vadászaton, hiszen a cél az, hogy a vad a lehető legnagyobb szövetkárosodást szenvedje, vagyis az első (jól elhelyezett) lövésbe lehetőleg elpusztuljon, ne szenvedjen feleslegesen. Eleddig nem láttam olyat, hogy a .30-06-os az általad leírt hatást váltaná ki, pedig már lőttem le különféle termetű vadakat vele, sikerült lapockán, mellkason és fejbe is lőni vele vadat. A lapockán lőtt őz végtagja sem szakadt le, igaz a szövetkárosodás igen jelentős volt (ie.: a végtagot a bőr tartotta a helyén).

    Nem tudom, hogy miért szakadna le bárki karja is, ha eltalálja egy 7.62x51mm-es FMJ (tehát nem gombásodó) lövedék, ezek a lövedékek épp arról híresek, hogy átmennek az emberen, nagyobb károsodást inkább azzal okoznak, hogy megfordulnak a testben, vagy elkanyarodnak, nagyobb, hosszabb sebcsatornát vágva. Továbbra sem értem azt sem, hogy mit számít, ha a lövedék belsejében higany van, hiszen az csak akkor szabadulhat ki egy FMJ lőszerből, ha a lövedéktest szétszakad. Az pedig, hogy egy kicsivel nehezebb a lövedék, még nem jelenti azt, hogy letépné egy ember karját. Akkor erősebb lőszert használj és kész. Vannak nagyon brutális afrikai nagy-vadakra való lőszertípusok, ezek tényleg brutális energiával bírnak, és gombásodó lövedékeik miatt valóban képesek lehetnek erre. Miután a céljuk az, hogy egy elefántot vagy egy rinocéroszt leterítsenek egyetlen lövéssel...


    Egy .577 Tyrannosaurus lőszer, a torkolati energiája ~13.800 Joule, ez hatszorosa a 7.62x51mm NATO lőszerének


    A golyóálló mellények pedig hiába fogják meg,mert súlyos bordatöréseket okoz-bár ez nyilvánvalónak tűnik.

    Ismét: a higany könnyebb, mint az ólom, vagyis a lövedék mozgási energiája nem lesz nagyobb a higany-magtól. De ha nagyobb is valamivel (legfeljebb pár grammos eltérésről beszélhetünk), az nem okoz ennyire drasztikust változást a lövedék hatását tekintve.

    A ballisztikai mellények magukban amúgy sem fognának meg egy 7.62x51mm-es lövedéket, ehhez un. ballistic-plate (kb. ballisztikai védő-lemez) kell, amit a mellény elején és hátulján, néha pedig az oldalán is lévő zsebekbe lehet behelyezni. Ezek a kompozit-kerámia-lemezek a lövedék mozgási energiáját nyelik el.


    Egy ballisic plate teszt eredményei, a lemez eleje és hátulja lefotózva


    Mérgezéses sebzés?Na ez viszont messze hülyeség.Annyi higany úgy sem marad a célpontban-vagy csak nem él annyit...×D

    Akkor mi értelme is a higanynak? Annyival nem nehezebb, mint az ólom...

    A "The Day of the Jackal" c. filmben úgy volt bemutatva a higanylövedék, hogy kis méretű lövedékkel lőtt a célpontba és ott robbanásszerű hatást produkált. Hibás volt a bemutatás, van ilyen.