Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #46026
    Iraq -> Irak, első körben. :)

    Sem Irakban, sem Afganisztánban nincs hivatalosan háborús helyzetben. Békének megint nem lehet nevezni, ezért az ilyen szituációkat most divatosan Alacsony Intenzitású Konfliktusnak (Low intensity conflict) nevezik. Itt-ott előfordul egy-egy támadás, egy-egy koncentrált erődemonstráció, de átfogó harci helyzet nincs. Az Iraki helyzetet bizonyos okok miatt polgárháborúnak is nevezik, köszönhetően a főleg a Szunnita-Síita(-Kurd) alapú ellentéteknek. Egyébként Irakban sincs olyan nagy béke, legfeljebb a médiában kevesebbet szerepelek, de alig egy hete, hogy (feltehetően Szunnita) fegyveresek egy Bagdad közelében lévő faluban kivégeztek 25 civilt. Szinte ezzel egy időben több pokolgépes merénylet volt Bagdadban, ami legalább 47 áldozattal járt, mellesleg ez volt idén a negyedik nagyobb bombamerénylet. Az országban továbbra is mindennaposak a fegyveres rablások, lövöldözések, emberrablások. Ezt sok mindennek lehet nevezni, békének mondjuk a legkevésbé.

    Afganisztán több szempontból is zűrösebb hely. Először is a természeti adottságai miatt (rengeteg hegyes-sziklás terület) ideális a gerilla hadviseléshez. Másfelől szemben Irakkal, Afganisztán teljesen más jellegű ország, igazán erős központi hatalma sose volt, hadurak által uralt területekre van szabdalva az ország, ráadásul az egész ország eléggé elmaradott, inkább hasonlítható egy közép-afrikai országhoz, mint az amúgy viszonylag jól kiépített, relatíve fejlett iraki viszonyokhoz.

    Irak esetén azért került sor kivonulásra, mert egyfelől 2008 végén lejárt az ENSZ jogosítvány az ott tartózkodásra. Másfelől van egy többé-kevésbé erős központi hatalom, többé-kevésbé megfelelő fegyveres erővel a rend viszonylagos fenntartására. Az USA tehát nem érdekelt a jelenlétének további fenntartásában. Afganisztánban nincs igazán ilyesmi, a központi hatalom olyan gyenge, hogy a hatalmát jobbára a főváros határain túl nem is tudja érvényesíteni, ahol igen, ott is az ott tartózkodó nemzetközi erők fellépésének hála. Afganisztánban viszont az ENSZ felhatalmazás korlátlan idejű, és a jelenlegi politikai helyzetben úgy fogalmaznak, hogy ha kell, akkor 20-25 évig is maradnak. Ezzel mondjuk ellentétes Obama azon állítása, hogy 2011 közepén megkezdik a csapatok kivonását - ugyan teljes kivonásról nem beszélt, ez akkor is érdekes vonulat, ugyanis reménytelennek tűnik, hogy másfél év alatt megforduljon az Afgán helyzet.

    Hozzá kell tenni, hogy Afganisztánt az elmúlt másfél évszázadban az Angolok és a Szovjetek is megpróbálták megszállni, és egyikük sem tudott mit kezdeni a nehéz terepen gerilla hadviselést folytató Afgánokkal...