-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4300
Kh-31 (NATO: AS-17 "Krypton")
Hossz: 5.232 m
Törzsátmérő: 0.36 m
Szárnyfesztáv: 0.779 m
Indulótemege: 600 kg
Robbanófej tömege: 100 kg (Kh-31A)
90 kg (Kh-31P)
Hatótávolsága: 50-70km (Kh-31A)
110km+ (Kh-31P)
Repülési magassága (Kh-31A): 9 méter
Repülési sebessége: (9 méter magasságban): Mach 2.7
(nagy magasságban): Mach 4.5
Célrávezetés: Aktív/Passzív radar
A "Zvezda" tervező iroda 1977-ben kezdte meg a munkálatokat egy könnyű hajó elleni robotrepülőgépen, amely képes áthatolni az újonan megjelent NATO közellégvédelmi rendszerein (angol rövidítáéssel CIWS, pl. Phalanx, RAM) , amit úgy akartak megoldani, hogy a robotrepülőgép rendkívűl gyorsan haladjon a vízfelszin felett. A testet titániumötvözetből készítették, a meghajtásról pedig kerozin üzemanyagú torlósugárhajtómű gondoskodik. Indításkor a torlósugárhajtómű kiömlőnyílásában helyet foglaló szilárd rakétahajtóanyag gyorsítja a Kh-31-et Mach 1.8-ra, majd a beömlőnyílások kupakjai leválnak, és a rakétahajtóanyag kiégésével beindul a torlósugárhajtómű (hasonlóan, mint a Francia ASMP robotrepülőgép esetén). Az első tesztindításokra 1982-ben került sor, a nyilvánosság elött 1991-ben jelent meg először a Dubai fegyvervásáron. Két fő alváltozata létezik még, az MA-31 célgép, amelyet a hajók rakétavédelmi gyakorlatain szoktak használni, és a nemrég megjelent Kh-31P, amely levegő-levegő rakéta lett, és az ellenséges légtérfigyelő repülőgépek (E-2 Hawkeye, E-3 AWACS) ellen lett kifejlesztve, a MiG-31 két darabot hordozhat belőle (elvileg a Szu-30MK és Szu-35 is képes indítani). A Kh-31A-t, amely a hajó elleni változat hordozhatják a Szu-30MK/MKI/MKK, Szu-32/34, Szu-33 és a Szu-35, valamint valószinüleg a MiG-29M/M2 vadászgépek. Elékszült a Kh-31A és a Kh-31P továbbfejlesztett változata is Kh-31AD és Kh-31PD néven, feltehetően az elektronikai rendszert modernizálták.
1997-ben az USA haditengerészete beszerzett 4 darab MA-31 célgépet, amelyet tesztelésnek vetettek alá. Hárommal a repülési tulajdonságait tesztelték, és a megállapították, hogy a robotrepülőgép 30 láb (~9 méter) magassában a hangsebesség 2,7-szeresével közelíti meg a célhajót. A negyedik gyakorló robotrepülőgépet egy éles lövészeten használták fel, és a jelentés szerint nem voltak képesek lelőni. A tesztelésér felelős admirális (GEORGE HUCHTING) javasolta a Pentagonnak, hogy 9 éles Kh-31A robotrepülőgéet szerezenek be a további adatgyűjtésjez (arról nem tudni, valóban megtörtént-e a beszerzés). 1998-ban az MA-31 teszteredmények felkerültek egy internetes oldalra, amely miatt azonnali hatályal menesztették Huchting admirálist a haditengerészettől. A hírek szerint India és Kína is vásárolt a Kh-31A-ból.
