-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#3236
Nos akkor egy rövid ismertető az öntöltő fegyverek működéséről (mivel gondolom pl. nem a letörhető csövű sörétes vadászpuskára gondoltál):
Először is egy öntöltő fegyver (itt: P7M13)főbb részei, a következő ismertető jobb megértéséhez:
A következő képeken egy SiG P225-ös pisztoly látható, az elv a legtöbb öntöltő fegyver esetében azonos, de a részletekben nagy eltérések is lehetnek (a reteszelés módja, az elsütőszerkezet, stb.), ezért bizonyos dolgokban az egyes fegyverek működése eltérhet a lent ismertettettől.
1.: Tár behelyezése
A megöltött tárat a tárfészekbe helyezzük és egy határozott mozdulattal a helyére csúsztatjuk (pisztolyoknál ez legkényelmesebb tenyérrel, értelemszerűen gépkarabélyoknál, géppisztolyoknál a tárat megmarkolva helyezzük be). Ha a tár rögzítő (43.) megfogta a tárat, akkor a tárkioldó gomb (vagy kar) "kiugrik".
2.: Csőre töltés
A szánt (4.) hátra húzzuk, a hátrasikló szán felhúzza a kakast (29.), megfeszítve a kakas rugóját. A szán mikot teljesen hátrahúztuk, elengedjük, és az a rugó (3.) által előre siklik, a zárszerkezet (4.) a tárban legfelül lévő lőszert (P.) a töltényűrbe tolja. Ha minden rendben ment, akkor a lőszer a töltényűrbe került, és a zár a csőfart lezárta (reteszel).
3.: Elsütés
Az elütőbillentyűt meghúzva a megfeszített kakas kiszabadul, és ráüt az ütőszegre, amely előre mozogva a töltényűrben lévő lőszer csappantyűjára csap. A lőportöltes berobban, és a keletkező gáz a lövedéket előre kényszeríti.
4.: Kireteszelés
Az, hogy a csőfar lezárva legyen addig, amíg a lövedék elhagyja a csőtorkolatot, különféle módszerekkel érik el, ez az adott reteszelés tipusától függ, ez lehet tömegzáras (amikor a zár tömegének tehetettlenségét használják fel), görgős vagy hengeres reteszelésű (amikor két hengernek kell a fészkéből "kiszabadulnia", hogy a zár hátra mozdulhasson), és még kismillió féle megoldás létezik erre. Amikor a lövedék elhagyta a csőtorkolatot, a csőben lévő gáznyomás hirtelen leesik a légköri nyomásra, és ekkor történik meg a kireteszelés, amely után a zárszerkezet (és ez esetben a szán) szabadon hátra mozoghat.
5.: Űrítés
A szán hátramozgásával a hüvelyvonó (10.) kihúzza a hüvelyt (H.) a töltényűrből, és a mozgási energia által (általában) jobbra kipenderíti (az űrítésnél a legtöbb fegyvernél a mozgásirányokból adódóan a hüvely a függőleges tengelye körül forog). A hátramozgó szán (4.) egyben felhúzza a kakast (29.), megfeszítve a kakas rugóját.
Ez után a csőre töltés fázisnál ismertetett lépés jön újró, és az előre mozgó zár (amíg van lőszer a tárban) a tárból a legfelső lőszert a töltényűrbe jutattja. Amennyiben tárakasztóval ellátott fegyverről van szó, akkor az utolsó lövedék kilövése után ez történik:
A tárból ha az utolsó lőszer is kijutott, akkor a rugó ereje megemeli a zárakasztót (szánakasztót) (18.), amely a lövés kiváltása után a zárnak (szánnak) a hátrasiklása után azt nem engedi előre siklani. Ennek két értelme is van: egyfelől a fegyver használója tudja, hogy üres a fegyvere (rossz hír, hogy az ellenfél is láthatja), másfelől tárcsere után a teli tár behelyezése után csak a szánakasztót kell megnyomni, és az előre sikló zár rögtön egy lőszert tol a töltényűrbe, és a fegyver tüzelésre kész ezáltal. Ugyanakkor a nyitott zár miatt könnyen kosz kerülhet a töltényűrbe.
6.: Kitárazás
A fegyver kiürülése (vagy taktikai tárcsere) esetén megnyomnjuk a tárrögzitó gombját, és a tár fegyvertől függően vagy kiesik a fegyverből, vagy csak kiugrik, de bent marad, ez esetben kézzel kell kivennünk.
Saccperkábe ennyi. Automata (sorozatlövésre képes) fegyver esetén annyi a változás, hogy amíg az elsütőbillentyű el van húzva, addig a lövés kiváltása folyamatos, tehát a töltés-elsütés-űrítés fázis folyamatosan ismétlődik, amíg van lőszer a tárban.