-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#32032
"...A kutatók számítógépes szimulációk segítségével próbálták kideríteni: vajon milyen hatást gyakorolna egy, India és Pakisztán között zajló lehetséges atomháború a környezetre? Kísérletükben feltételezték, hogy a potenciális konfliktus esetén mindkét fél a teljes fegyverarzenálját bevetné: ez összesen körülbelül száz darab olyan nukleáris töltetet jelentene, amelyek mindegyike akkora robbanási potenciállal bírna, mint amivel a Hirosimára 1945-ben ledobott bomba rendelkezett.
A fizikusok számításai szerint a nukleáris adok-kapok következtében fellépő tűzvészekből mintegy 5 millió tonna korom képződne, amely a sztratoszférába jutva elnyelné a napsugárzást, és így jelentősen, 30-60 Celsius-fokkal megemelné a felső légkör hőmérsékletét, a robbanás energiája pedig előidézné számos, nitrogén-oxidok keletkezésével járó reakció végbemenetelét. Ha ezek a gázok - párosulva a magas léghőmérséklettel - kölcsönhatásba lépnek az ózonnal, és elbontják azt, az a szárazföldi és a tengeri ökoszisztémákra (és így az emberekre is) végzetes csapást jelentene. Az ózonpajzs vastagsága ugyanis a robbanást követően - éveken keresztül, világszerte - az Antarktisz felett jelenleg tapasztalható mértékűre zsugorodna. Az ózonréteg szűrő funkciójának kiesése, a globális ózonlyuk kialakulása miatt a mostaninál jóval több káros, elsősorban az élőlények örökítőanyagát roncsoló UV-sugárzás érné el a földfelszínt. (Ennek köszönhetően jelentősen megnövekedne például a bőrrákos megbetegedések száma.)
Ehhez az "ultraibolya tavasz" nevű jelenséghez még egy rendkívül hideg felszínközeli hőmérséklet is társulna, hiszen a koromrészecskék megakadályoznák a napsugarak alsó légrétegekbe történő behatolását, és így gátolnák a szilárd kéreg felmelegedését. Beköszöntene a "nukleáris tél": akár 20 Celsius-fokkal is csökkenhetne a globális átlaghőmérséklet, ami a legrosszabb esetben az emberi populációk fagy- és éhhalálához vezetne - vélik a szakemberek. Egy korábbi, 2006-ban megjelent elemzés szerint egy lehetséges atomcsapás a második világháború pusztításához hasonlóan, 55 millió emberéletet követelne.
A legnagyobb meglepetés az egészben az, hogy a sztratoszferikus ózonpajzsot egy regionális nukleáris konfliktus esetén is nagyságrendekkel nagyobb károk érnék, mint azt eddig a szintén az ózon bomlását elősegítő CFC-vegyületekkel kapcsolatban tapasztaltuk - mondták a légkörkutatók. A legfontosabb kérdés most az, hogy az érintett élőlények többsége - növények, halak, kétéltűek, rákok - kellő mértékű UV-védelem hiányában miként reagálna a tartós, akár évtizedekig is elhúzódó légköri változásokra - teszi hozzá Mills és Toon.
Jelenleg nyolc államnak van atomfegyvere, további negyven ország pedig bizonyítottan képes plutóniumbomba előállítására. A fizikusok remélik, hogy tanulmányuk felhívja az érintett kormányok figyelmét arra, hogy milyen végzetes hibát követnének el akkor, ha a békés megoldások helyett az atomtöltetekhez nyúlnának.... "