-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#3190
A nagy sebességű (karabély- vagy puska) lövedékek esetén a sebesítő hatás három elemből áll: szövetroncsolás, ideiglenes üregképződés és hidrostatikai sokk. A mai napig vita folyik az egyes tényezők közötti összefüggésekről és a tényezők erősorrendjéről.
Szövetroncsolás: A lövedék az útjába eső testszövetet összezúzza, az izmokban, csontokban, belső szervekben több-kevesebb traumát okoz. Sok esetben a lövedék útjába eső csontok - vagy maga a lövedék - szilánkosodnak és a szilánkok másodlagos lövedékként további traumát okoznak. A lövedék útját egy maradandó üreg, a sebcsatorna jelzi. Szövetroncsoló hatás szempontjából a lőtt sebeket három kategóriába lehet osztani. A központi idegrendszert érő trauma hatása azonnali cselekvésképtelenség. Létfontosságú szerveket (szívet vagy ütőeret) érő találat rövid idő alatt nagy vérveszteséget okoz, de ez nem jelent azonnali hatást, néhány másodperctől néhány percig tarthat a teljes cselekvésképtelenség elérése - vagyis a halál vagy eszméletvesztés. Nem létfontosságú szervet érő találat is lehet halálos, például gyomorlövés esetén akár órákig is korlátozottan harcképes maradhat egy illető, ha sikerül megőriznije lélekjelenlétét.
A szövetroncsoló hatást több módszerrel lehet fokozni. Az angolok a múlt század végén az indiai Dum-Dum fegyvergyárban olyan lövedékekett kezdtek gyártani, melynek csúcsát nem fedi a keményfém burkolat, a fegyvergyár neve után a köznyelv máig dumdum golyónak. A testbe hatolva a lövedék orra belapul, gomba formájú, átmérője akár a duplájára is nőhet, sőt, a köpeny és az ólommag még szilánkosodhat is. Így nagyobb a valószínűsége annak, hogy a lövedék vagy a szilánkok létfontosságú szervet érnek, vagy komoly vérzést okoznak. A harctéri sebesültek szenvedésének csökkentése érdekében az ilyen típusú lőszer harctéri használatát tiltja a hágai/szentpétervári egyezmény, de a rendőrségi és magánhasználatot esek a helyi törvények és rendeletek szabálmyozzák - a vadászlőszerek viszont szinte kizárólag deformálódó lőszert használnak.
A hágai egyezményt betű szerint minden ország betartja ugyan, de szellemét véletlenül vagy szántszándékkal több ország megsértette vagy sérti ma is: olyan lőszereket használnak, melyek nem deformálódnak, mégis nagyon súlyos sebet okoznak. A NATO 5,56x45 mm-es és az orosz 5,45x39 mm-es lőszerek kis űrméretűek, ennek ellenére hatásos lőtávolságukon belül sokkal súlyosabb szövetroncsoló hatást váltanak ki, mint amire a ballisztikai jellemzőkből következtetni lehetne - súlyosabbat, mint sok teljes erejű puskalőszer. Mindkét lövedék súlypontja hátul van, repülés közben stabilitásuk minimális. A testbe csapódva azonnal elvesztik stabilitásukat, bukdácsolni kezdenek, energiájuk nagy részét leadják a testszöveteknek. Az orosz lövedék orra üres, ez fokozza a bukdácsolási hajlamot. Az amerikai lövedék a testbe csapódva szilánkosodik. A szilánkok másodlagos lövedékekként több sebcsatornát vágnak, növekszik valamely létfontosságú szerv sérülésének esélye.
Filmekben és kalandregényekben gyakran esik szó házilag készített deformálódó lőszerről: a lövedék orrát megreszelik vagy valamilyen szerszámmal levágják - ez azonban lehet, hogy a fegyver használójára üt vissza. A gyárban készült deformálódó lövedék köpenyének orr-része nyitott - innen töltik be az ólommagot. A katonai lövedék köpenyének fenékrésze nyitott - ebbe hátulról töltik be a magot. A reszelt végű lövedék köpenye mindkét végén nyitott és könnyen leválhat még a fegyver csövében. A következő töltény elsütésekor a lövedék nem tudja elhagyni a csövet, a töltényűri nyomás olyan magasra emelkedhet, hogy a fegyver felrobban a lövész kezében.
Ideiglenes üregképződés: A testbe csapódó lövedék energiája a környező testszöveteket mozgásra, rezgésre kényszeríti. A rezgés következtében a lövedék útja mentén egy ideiglenes üreg keletkezik, mely a lövedék átmérőjének 30-40-szerese is Lehet. Az üreg néhány ezredmásodperc alatt többször is alakot és méretet változtat, tágul és összeszűkül, mielőtt visszatérne nyugalmi állapotába. A gyors alakváltozások a lövedék közvetlen útjától távol is csontot törnek, szerveket, ereket és idegeket roncsolnak. Az üregben keletkező negatív légnyomás a seb környékéről baktériumokat, ruhafoszlányokat, földet és egyéb szennyeződést szippant be és komoly fertőzésveszélyt jelent.
Ballisztikai zselatinnal és nedves agyaggal folytatott kísérletekkel az üreg mérhető és tanulmányozható. Nagy sebességű fényképezőgépekkel rögzített állatkísérletek is azt mutatják, hogy a meglőtt testrész térfogata néhány ezredmásodperc alatt többször megnő, majd visszatér eredeti állapotába. Ennek ellenére az ideiglenes üregképződés traumaokozó - különösen szerv- és érroncsoló - hatása nem egyértelmű és vitathatatlan. Az élő szervezet rendkívül rugalmas és ellenálló. A belső szervek nem különösebben merevek, könnyen változtatják alakjukat. Az erek fala rugalmas, vastag, erős. Aki nyúzott már vadat, az tudja, milyen nehéz egy ütőeret átvágni. Egyes szakemberek szerint ideiglenes üregképződés tarumaokozó hatása - a kétségtelenül látványos alakváltozások ellenére - minimális. Nincs kétség viszont afelől, hogy az ideiglenes üregképződés és szilánkosodás együttesen mekkora traumát okoz. A szilánkok másodlagos sebcsatornákat vágnak és az ideiglenes üregképződés az így meggyengített szövetekben jelentős szövetleválást, roncsolódást okoz.
Hidrostatikai sokk: A hidrostatikai sokk a nagy víztaxtalmú testszövetekben és a véredényekben keletkezik, melyekben a lövedék által leadott energia hullámszerűen terjed és jelentős pillanatnyi túlnyomást okoz. A nyomásváltozás rendkívül rövid ideig, csak egymilliomod másodpercig tart, de a nyomáskülönbség elérheti a 100 atmoszférát is. A vérnyomás a normálisnak 10-szeresére vagy annál is magasabbra szökhet. Egy egyszerű, szemléletes kísérlet is bizonyítja, hogy a hidrostatikai sokk milyen jelentős traumaokozó tényező. Egy üres műanyag palack két oldalán egy lövedék egy-egy
szabályos kis lyukat üt. Ha megtöltjük vízzel, a palack szétrobban, mivel a víz nem tud hova tágulni, és szétfeszíti a palack falát. Logikusnak tűnik, hogy hasonló folyamat megy végbe az élő testben is, melynek fő alkotórésze víz.
Az élő testben azonban a folyadék nem szabadon, hanem mikroszkopikus sejtekben van, melyek fala hihetetlenül erős. A vér vastag falú erekben kering, melyek csak egyirányú áramlást engednek. Csak a májban és lépben van jelentős mennyiségű szabad vér - de ezeknek a szerveknek (különösen a májnak) a sérülése önmagában is halálos lehet, és utólag nehéz megállapítani, hogy a vérveszteség mellett a hidrostatikai sokk milyen szerepet játszott a halál beálltában.
És pár kép (magyarázat: temporal cavity - ideiglenes üregképződés, permamanet cavity - maradandó üreg, vagyis sebcsatorna):
9x19mm-es (9mm-es para) FMJ lövedék útja a ballisztikus zselatinban.
5,45x39mm-es (AK-74) lövedékének útja a ballisztikus zselatinban. Megfigyelhető, hogy a lövedék szabályosan megfordul a testben, valamint a nagy ideiglenes üregképződés.
5,56x45mm-es M885 lövedék (M16A2) útja a ballisztikus zselatinban. Látható, hogy a lövedék gyakorlatilag szétszakadt darabokra, nagy kiterjedésű belső sebet okozva.