-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Zenty #31663 "IV.
A MAGYAR HONVÉDSÉG JELENLEGI HELYZETE,
ALKALMAZÁSI KÉPESSÉGE, A HADERŐFEJLESZTÉS IRÁNYAI
(43) A Magyar Honvédség az elmúlt években jelentős fejlesztési eredményeket tudott elérni, elsősorban azokon a területeken, amelyek nem, vagy csak viszonylag szerény mértékben igényeltek pótlólagos anyagi forrásokat. A változásokat ugyanis folyamatosan, a reformlépéseket kísérő és fékező forráshiány közepette kellett végrehajtani, s ez a helyzet ma is fennáll. A Magyar Honvédség feladatai között szereplő két legfontosabb lehetséges alkalmazás, a nagyobb valószínűségű nemzetközi műveletekben való részvétel és a kis valószínűségű, de nemzeti érdekeinket érintő, az országot ért esetleges támadás kivédése, komoly kihívást jelent, amelyeket csak akkor leszünk képesek teljesíteni, ha előrelépés következik be a közvélemény és a politika Honvédséggel kapcsolatos hozzáállásában, azaz ha az eddiginél jóval nagyobb figyelmet fordítunk a honvédelemmel kapcsolatos össz-állami feladatok elvégzésére.
(44) A haza védelme külső támadással szemben, akár nemzetközi, akár nemzeti keretek között történik, az egész ország képességeinek mozgósítását követeli meg. Mindenek előtt ki kell alakítani azokat a katonai struktúrákat, amelyek egy hazánkat ért agresszió ellen felállításra kerülnek. Ebben az esetben a békestruktúra kiegészítésre kerül és egy hadműveleti-harcászati szintű szárazföldi szervezet kialakítására kerül sor. Ehhez már békeidőben biztosítani kell a megfelelő személyi és anyagi feltételeket. Az önkéntes tartalékos rendszer – amelynek feltételrendszere ma még nem teljesen adott – teljes kiépítése és működtetése az eszkaláció előrehaladtával a felállításra kerülő új csapatok állományát és a veszteségpótlást biztosítja. Ezen túlmenően elengedhetetlen az ország erőforrásai mozgósításának és a védelem szolgálatába állításának előkészítése is, beleértve a megfelelő jogszabályok kidolgozását és a nem-katonai szervezetek és szervek, valamint a működtetésükhöz szükséges személyi feltételek kialakítását.
(45) A nemzetközi műveletekben hosszabb távon csak akkor leszünk képesek részt venni, ha az egész Honvédség felkészül erre. Ehhez az szükséges, hogy megtörténjen a Honvédség, személyzeti és logisztikai rendszerének teljes hozzáigazítása az új követelményekhez, beleértve az önkéntes hadsereg létrejöttéből adódó feladatok végrehajtását is, hiszen az önkéntes haderőre történt áttérés után számos területen nem, vagy nem teljesen történt meg a jogszabályok adaptálása, a szükséges feltételek kialakítása.
(46) Kiemelendő, hogy az elmúlt három évtizedben nem történtek jelentős lépések a haderő felszerelésének az új kihívásokhoz alkalmazkodó modernizálására. Ennek elsősorban a szükséges anyagi források hiánya volt az oka, de közrejátszott az is, hogy nem ismertük fel időben a fejlődés egyes irányait és ebből adódóan nem szabtunk adekvát feladatokat. Az utóbbi néhány évben jelentős előrelépés történt, és ma már kimondhatjuk, hogy néhány fontos területen (pl. humán erőforrás gazdálkodás, nemzetközi logisztika) a változások megtörténtek. A jelenlegi felszereléssel azonban a nemzetközi műveletekben való részvétel már ma is csak bizonyos korlátok között vállalható, s ezek a korlátok az idő előrehaladtával, hamarosan akadályként fognak jelentkezni. Nem túlzás azt állítani, hogy komoly előrelépés nélkül a Magyar Honvédség kénytelen lesz jelentősen csökkenteni nemzetközi vállalásait, és csökkenni fog a közvetlen honvédelemhez szükséges képessége is. Hosszabb, kb. tízéves távlatban pedig a Honvédség működőképessége is veszélybe kerül, ha nem sikerül pótolni a kieső, használhatatlanná váló eszközöket és beszerezni azokat, amelyek a 21. század katonai kihívásaira adandó válaszhoz elengedhetetlenek.
(47) A megváltozott biztonsági és alkalmazási követelmények közötti helytálláshoz nem elég, ha a haderő egyes kiemelt részeit tesszük időről időre alkalmassá a nemzetközi keretben való alkalmazáshoz. Ha az alkalmazás legvalószínűbb keretét jelentő szövetségi rendszer képességei és jellege gyökeresen átalakul, akkor a magyar haderő egészének jellegét és doktrínáját kell megváltoztatni a sikeres működéshez. Világosan nyomon követhető a NATO műveletek expedíciós követelményeinek erősödése, emellett azonban továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a kollektív védelembe ágyazott országvédelem megvalósításához szükséges eszközrendszer fenntartására és fejlesztésére is.
(48) A haderő fejlesztését, szervezetét, technikai szintjét, infrastruktúráját és működési elveit elsősorban azok a célok és feladatok határozzák meg, amelyek a biztonsági környezetből, kihívásokból származnak. Ebben a feladatrendszerben döntő hatást gyakorol a haderő alakulására a várható alkalmazási környezet, a legvalószínűbb feladat, és a hadviselés módjának átalakulása, valamint a szövetségi dokumentumokban meghatározott igények.
(49) Az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a többi tagállam katonai erőivel való együttműködés érdekében szükségszerűen és folyamatosan átalakul a haderő struktúrája és korszerűsödnek katonai képességei. Katonai kapacitásunk jelentős részét nemzeti keretek között fejlesztjük, további képességeket a Szövetség keretei között kollektív és többnemzeti, az Európai Unióban az állandó strukturált együttműködés keretében, továbbá többoldalú nemzetközi együttműködés révén hozzuk létre. A Magyar Honvédség egészének biztosítania kell katonai erőnk kötelékeinek gyors telepítését, a rugalmas alkalmazást, a misszió végrehajtásához szükséges ideig történő fenntartását, túlélését, önvédelmi képességét, felderítési készségét és hatékony működését.
(50) Az egyes kötelékek saját, valamint az oltalmazandó objektumok megóvása érdekében harcászati megállító-képességgel kell rendelkezzenek. A Magyar Köztársaságnak, intézményeinek, kritikus infrastruktúrájának pedig alkalmasnak kell lennie a szükség esetén beérkező erők befogadó nemzeti támogatására, a Honvédségnek pedig a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatinak ellátására. A honi területen végrehajtott katonai feladatokra is nemzetközi környezetben – esetenként nemzetközi parancsnokság alatt – kerül sor, azaz ezen feladatokra is csak olyan erők alkalmazhatók, amelyek egyébként képesek a nemzetközi együttműködésre.
(51) A jövő (szövetségi) haderejének jellegében és szerkezetében egyaránt dinamikusnak, összhaderőnemi és expedíciós műveletekben való részvételre alkalmasnak kell lennie. Lehetőségein belül képesnek kell lennie minden reálisan szóba jöhető hadviselési mód hatékony alkalmazására, és az adott konfliktus kezelése során szóba jöhető, ránk háruló katonai feladatok végrehajtására, a konfliktus helyszínére való gyors kitelepülésre és a konfliktus helyszínén – akár magas hadműveleti ütem mellett is – a folyamatos önfenntartásra. Képesnek kell lennie, továbbá a civil hatóságokkal és szervezetekkel való zökkenőmentes együttműködésre.
(52) A jövő hadviselésében eredményesen szereplő haderővel szemben állított legfontosabb követelmények az alábbiak szerint összegezhetők:
a. A kijelölt erők magasfokú készenléte.
b. A gyorsan változó harcászati, hadműveleti körülmények közötti alkalmazkodás és reagálás képessége.
c. Többnemzeti, összhaderőnemi környezetben való tevékenység.
d. Expedíciós képesség.
e. Hatékony felderítés, információszerzés és csere.
f. Telepíthetőség és mobilitás egysége.
g. Hosszú távú fenntarthatóság.
h. A természetes és mesterségesen kialakított közegben egyaránt érvényesülő rejtés, álcázás módjainak ismerete és alkalmazása.
i. Magas technológiai szint.
j. Önvédelmi-, közvetlen biztosítási- és túlélőkészség.
k. Integrált és nemzetközi logisztikai támogatás.
l. Képesség a civil hatóságokkal, lakossággal való koordinációra és együtt-működésre.
m. Hálózat-központú környezetben való alkalmazás képessége.
n. Külső környezet változásaihoz való gyors alkalmazkodás képessége.
(53) Az ország védelmében a Magyar Honvédség teljes szervezetével vesz részt; a külföldön egy időben folyó műveletekhez erői egy részével járul hozzá. A nemzetközi biztonsági helyzet gyors és állandó változása miatt készen kell állnunk arra, hogy a vállalásokat rugalmasan értelmezzük és a valós nemzeti és többnemzeti NATO/EU) szükségletekhez, valamint saját magunk teherbíró képességéhez igazítsuk.
(54) Bár a Szövetség elleni nagyméretű hagyományos agresszió esélye minimális, a Szövetség katonai erőinek meg kell őrizniük a magas intenzitású műveletekben való részvétel képességét, annak érdekében, hogy képesek maradjanak a nagyobb kihívást jelentő hagyományos kockázatok kezelésére is. A szövetséges államok – így Magyarország - haderőstruktúráját a legvalószínűbb műveletek figyelembe vételével kell folyamatosan fejleszteni, és e struktúrát a legnagyobb követelményekkel járó feladatok ellátására kell felkészíteni.
(55) A Magyar Honvédség jövőbeni fejlesztésének koncepciója egyrészt azon alapul, hogy napjainkban egyetlen ország sem képes teljes körű védelem kialakítására. Másrészt azt kell figyelembe venni, hogy a jelenlegi helyzetben nem látható pontosan előre, mikor, milyen váratlan, a fentiekben nem tervezett fenyegetésekkel kell az országnak szembenéznie.
(56) A korszerű és felgyorsult ütemű hadviselés során az egyes műveletekben a döntési ciklusok időtartama radikálisan csökken. A hadműveleti ütem nem csak a műveletek végrehajtásában, hanem a végrehajtásra vonatkozó döntések meghozatalában is ugrásszerűen emelkedik. A műveletekben csak olyan operatív harci kötelékek lesznek képesek részt venni, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni az órákra vagy néha csak percekre szűkülő döntési ciklusok jelentette követelményekhez.
(57) A magyar haderő további modernizálásának fontos követelménye, hogy ne csak a kijelölt elemei, hanem egyes parancsnokságai is képesek legyenek expedíciós jellegű feladatok végrehajtására. Nem csak arra kell képesnek lenni, hogy csapatokkal, integrálódjanak egy szövetségesi misszióban, hanem arra is, hogy – adott szinten magyar vezetésű parancsnokság alatt - maguk integrálják más szövetséges államok kötelékeit a szövetségi misszió egészébe.
(58) A katonai képességek kialakítása, elsajátíttatása, a haderő alkalmazására történő felkészülés és a katonai feladatok végrehajtása során szerepet kell kapnia a környezettudatos gondolkodásnak és cselekvésnek, összhangban a hazai és a nemzetközi (NATO, EU) környezetvédelmi követelményrendszerrel. A Magyar Honvédség legyen kész a nemzeti határokon átnyúló ökológiai károk megelőzésére, a bekövetkező környezeti ártalmak felszámolásában való közreműködésre. A továbbiakban is gondot kell fordítani, programokat kell kialakítani a Magyar Honvédség sajátos, azon hadfelszerelési eszközeire, laboratóriumaira, észlelő- és felderítő berendezéseire, amelyek képesek a tudatos, vagy keletkező környezeti kárjelenségek távoli és közeli észlelésére.
(59) A magyar haderő nemzetközi szerepvállalása a környezetvédelmi szempontból is új kihívást jelent, mivel az országhatárainkon kívüli hadműveleti területeken végrehajtott katonai, illetve missziós tevékenység ideje alatti intenzív területhasználat a helyi természeti értékek megőrzését, az „ökológiai lábnyom” nélküli feladatvégzést követeli meg. A honvédség veszélyes üzem, tevékenysége és kiképzési formái esetenként környezetterhelők, légszennyezők, infrastruktúrakárosítók lehetnek. Ennek intézményi-, felügyeleti szervét hatékonnyá kell tenni és meg kell szervezni az együttműködést a helyi, önkormányzati, civil szervezetekkel és gazdasági szereplőkkel, a prevenció, a szükséges korlátozások és utólagos kárenyhítés érdekében.
(60) Az expedíciós tevékenység nem határozható meg konkrét térbeli távolságokban, földrajzi térségekben és a bevonható erők előre megállapított létszámában. A Szövetségi és nemzeti érdekek összehangolásából következik, hogy a honvédség jelentős erőit olyan műveletekbe ajánljuk fel, amelyek – ha nem is közvetlenül, de közvetve – szavatolják az ország és régió stabilitását és szélesebb értelemben vett biztonságát. A válság, vagy a veszélyjelenség természetéből eredően az egy időben, több térségben résztvevő erők létszáma és felszereltsége rendkívüli esetekben meghaladhatja az adott hivatalosan vállalt kereteket. Ezekben a sajátos helyzetekben jól értelmezhető Szövetségi igény és megfontolt politikai döntés szükséges.
(61) A külföldön tevékenykedő katonai szervezetek katonai, erőnléti, technikai és szociális feltételeit is úgy kell biztosítani, hogy a műveleti tevékenységre hozzávetőleg fél évig, rendkívüli esetben a váltás gyors felkészítésével rövid időre meghosszabbított ideig legyen képes. Ez az időtartam meghatározza a váltás felkészítését is.
(62) A védelmi szektor keretébe tartozó katonai és intézményi struktúrákat, szervezeti formákat a 2007-es formában stabilizálni kell, azonban a folyamatos funkcióelemzés során bizonyos korrekciók végrehajtása modernizációs szükségesség. Az ilyen változtatásokat a változó helyzet is megkövetelheti. Ezeket az átalakításokat operatívan követnie kell az állomány célirányos továbbképzési kurzusainak
(63) Mindebből az következik, hogy a jövőben a katonai képességek és erre alapozva a haderő fejlesztését nem a múltban megszokott módon, a legvalószínűbb fenyegetések elhárítására kell építeni. Olyan képességalapú haderőfejlesztést kell megvalósítani, amely lehetővé teszi mindazokra a fenyegetésekre való hatékony reagálást, amelyekkel az elemzett jelzések szerint szembe kell néznünk, valamint olyan katonai és nem-katonai képességeket és kapcsolatokat kell kiépítenünk, amelyek ezeket megfelelő módon kiegészítik
(64) A korszerűsítés egyik legfontosabb eleme a haditechnikai és hadfelszerelési eszközök folyamatos innovációja. Ebben a tekintetben a legalapvetőbb feladatok:
– Az informatikai jellegű, fejlődő hálózatokba való illeszkedés, folyamatos kommunikáció.
– A többfunkciós haditechnikai és támogató eszközök folyamatos rendszeresítése.
– A védett szárazföldi mozgásképesség eszközeinek megújítása.
– A fegyverzet beszerzése terén előnyben kell részesíteni az önvédelmet és túlélést biztosító, könnyen szállítható, csapatoltalmazó, tábori vezetési eszközöket. A modern hadviselésben az élőerő-kímélés növekvő mértékben igényli a multifunkcionális eszközök rendszeresítését.
(65) Ebben a folyamatban jelentős szerepet kell szánni a védelmi szektor tudományos bázisának, K+F szerveinek, rendszeresen elemezni kell a nemzetközi eredményeket, folyamatos kapcsolatot kell fenntartani a tudományos műhelyek és gyártók között. Nagyobb figyelmet kell fordítani a harci, hadműveleti, vezetési és logisztikai feladatok tapasztalatainak elemzésére, a tanulságok fejlesztésben való hasznosítására. "
nah legalább beszélnek róla, és még 20 év és talán vesznek is valamit :)