-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
dara #31014 Van néhány probléma az összehasonlításodban.
Először is a fékpadi tolóerőket veszed figyelembe. Ezzel csak az a probléma, hogy csak fékpadon igazak, ideális légáramlás mellett. A gépbe épített tolóerő ennél mindig kisebb, több okból:
1. a szívócsatornának áramlástani veszteségei vannak. Minél íveltebb, annál több. A Gripen esetén két részre van osztva a szívócsatorna, ami ezeket a veszteségeket már önmagában is növeli. Emellett leír egy szép S-kanyart is, ami tovább rontja az áramlástani hatásfokot. Ezzel szemben a MiG-29 szívócsatornája gyakorlatilag egyenes, minimális veszteséggel.
2. A Gripen szívócsatornája fix geometriájú, emiatt csak nagyon szűk repülési tartományban biztosít ideális sebességű és mennyiségű levegőt. Ezzel szemben a MiG-29 szívócsatornája szabályozott, mindig az ideálishoz közeli sebességű és mennyiségű levegőt kapnak a kompresszorok. Ennek van néhány következménye:
2.1: a Gripen nem képes M2 feletti sebességre, mivel ott a szívócsatornában a levegő nem lassulna le eléggé, és M1 felett maradna a sebessége: kompresszorpompázs, hajtóműleállás, és esetleg kompresszorsérülés. A MiG-29 szívócsatornájában mindig M1 alatti a levegő sebessége, emiatt az elérhető maximális sebesség is magasabb (M2,4).
2.2 A hajtómű teljesítménye jobban szabályozható, emiatt a gép jobban gyorsul.
2.3 elméletileg a szabályzás tökéletesebb égést tesz lehetővé. A MiG-29 nem emiatt, hanem a fosul megtervezett égőtér miatt füstöl. Ha ugyan ezt a hajtóművet beépítenéd a Gripenbe, az még jobban kolytolna.
2.4 A hajtóműben fellépő kisebb turbulencia miatt kisebb vibráció.
2.5 Kisebb fajlagos fogyasztás.
2.6 Fix szívócsatornával jóval kisebb a tolóerőnövekedés. Ez a repülési magasságtól és sebességtől is függ.
Persze lehet mondani, hogy mindez csak elméleti fejtegetés. Pedig nem az. Érdemes lenne összehasonlítani a MiG-23BN és a MiG-27 repülési teljesítményét. Előbbi ugye még ki és beömlő oldalon is szabályzott, utóbbi meg csak kiömlő oldalon... Másrészt ott a két azonos típusú hajtóművekkel szerelt amerikai típus: F-15 és F-16. Amikor rendszerbe kerül az F100 egy-egy új változata, akkor érdekes módon az F-15 paraméterei mindig erőteljesebben javulnak. Pedig az F-16 nagyobb tolóerőfelesleggel rendelkezik! És mindez csak és kizárólag a szabályozható szívócsatorna miatt. Emellett megint csak egy másik példa: az F110-el szerelt Tomcat-ek maximális sebessége M1,88-ra csökkent, a jóval gyengébb TF30-cal szerelt A-khoz képest (M2,34). Miért is? Mert ugyan nagyobb a tolóereje az F110-nek, azonban a szívócsatorna szabályzását nem módosították, így a turbinákra nem az ideális mennyiségű és sebességű levegő jut. A szívócsatorna keresztmetszete elegendő lenne, lévén azt az F401-hez tervezték (ami az F100 haditengerészeti változata lett volna).
Ez az egyik. Másrészt ahogy nézem az adatokat a Wikipedia-ról szedted. Ezzel csak az a gond, hogy JAS-39A-ra vonatkozik, a C és az EBS HU annál nehezebb.
Összességében a Gripen esetén a feltüntetett értékekkel számolva jelentősenb torzul az összehasonlítás. Az RM12 beépítve a Gripenbe ~7500kgf tolóerőt ad (és akkor lehet sokat mondtam). Ehhez hozzáadva az EBS HU plusz ~1t-ját, menten más kép alakul ki...
Egyébként a kifordulás előtt is jól látszott, hogy a gép erőteljesen süllyed, a kiforduláskor pedig még jobban. Egyértelműen kevés volt a teljesítmény.