
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#30027
Ez összetettebb dolog.
Kezdjük a repülőgépgyártás felélesztését. A két régi motoros (Tupoljev és Iljushin) egyszerűen nem nagyon rendelkezett elegendő tőkével és technológiai bázissal egy modern utasszálító létrehozásához. Amikor a Boeing és az Airbus milliárdokat áldoz egy új típus létrehozásához, az orosz cégek nem is álmodhatnak ilyen költségvetésről. A kevés pénz lassú fejlesztést és engedélyezési procedurát jelent (ez utóbbihoz több prototípus gép kell, hogy gyorsan haladhasson, külön gép a földi tesztekhez, másik az repülési tesztekhez, megint másik az utasmentési gyakorlatokhoz, stb., lásd még Airbus A380, namost az orosz gépekből jó ha egy-két prototípus elkészült). Ami ilyen téren változás jelenthet, az a Szuhoj hátterű Superjet.
Ami a Roszoboronekszportot illeti, ott pár apróság elővezetésnek: egyedül a Szuhoj volt az a cég, amely eddig rajta kívűl köthetett üzletet. Ment is a Szuhoj szekere rendesen. Most betagozódtak, mert nem volt más választási lehetőségük. Még mindig nincs hír arról, hogy mi lesz a nagy egyesüléssel. 2006 óta mondogatják, hogy egy szuper-cégbe vonnák össze a MiG-et, a Jakoljevet, a Szuhojt. Nem tudni, hogy ebből lesz-e valami.
Ami az algériai esetett illeti, ott egyszerűen arról van szó, hogy a leszállított gépek minősége finoman szólva csapnivaló volt (ie.: nemhogy harcképesek nem voltak, de még repképesnek is csak nagy jóindulattal voltak nevezhetőek). Algéria besokalt, és visszaküldte a gépeket, neki ezek a roncsok nem kellenek felkiáltással.
Hasonló problémák voltak máshol is, a Szuhoj indiában szenvedett meg, mivel igértek fűt-fát, úgy, hogy gyakorlatilag nem volt megfelelő hátterük, még csak tervezőasztalon lévő elképzeléseket adtak el úgy, hogy rögtön szállítani tudják. Emiatt a Szu-30MKI program éveket csúszott, amit az Indiaiak nem vettek jó néven.
Hasonló probléma volt a T-90Sz vásárlásukkal, mivel az Indiai körülményeket (néha 50°C) nem nagyon bírták a fagyos körülményekre tervezett orosz harckocsik, elégtelen volt a motorok hűtése. Mindez azért volt nagyon kínos, mert az ős-rivális Pakisztán ukrán T-84-eseket vásárolt, és az ukrán harckocsimotorok könnyedén megbírkóztak a hőséggel és a porral.
Az indiának leszállítandó tengeralattjáró már csak hab a tortán, és akkor még nem is beszéltünk az ex-Baku repülőgép-hordozóról.
Oroszország főleg ott tud sikeres lenni, ahol a nyugati fegyverszállítások ilyen vagy olyan okokból nem szívesen látottak. Egy-az-egyben végzett tendereken csak kisebb győzelmeket értek el (pl. Malajzia esetében).