Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #29815
    Alapkérdéseknél akadnak problémák. Melyik változatra gondolsz a két típusnál, milyen rakétákról van szó.

    A MiG-19 esetén a PM változat hordozhatott 4 rakétát (K-5M / AA-1 típus), a gépágyúkat kiszerelték belőle. A MiG-19PM még a pilóták által amúgy sem kedvelt MiG-19-es családból is a mélypont volt. A négy rakéta, és pláne a póttartályal együtt a gép manőverezőképessége és végsebessége drasztikusan csökkent, a radar és a rakétafegyverzet pedig roppant megbízhatattlan volt. A MiG-19PM 1957-ben lépett rendszerbe. A MiG-19P gépeket utólagos szerelték fel az 1960-ban két K-13 / AA-2 légiharc rakétával.

    A MiG-21-est éppen azért kezdték el gyorsított ütemben fejleszteni és rendszerbe állítani, mert a MiG-19-es nagyon is problémás gép volt (az első változatok hajlamosak voltak felrobbani a levegőben, mivel a hajtómű alatt is volt egy üzemanyagtartály, ami felforrósodhatott, majd berobbanhatott). Az első MiG-21F-en nem volt irányított rakétafegyverzet, csak két 30mm-es gépágyú ugye. Aztán jött az F-13, ami kapott két AA-2-est és cserébe az egyik gépágyújától megfosztották. Ha jól rémlik, akkor ez 1960-ban került rendszerbe.

    Mi derül ki ebből: a lassabb, és megbízhatattlanabb, kizárólag rakétafegyverzetű MiG-19PM-et veted össze az F-13-as MiG-21-es változattal.

    A MiG-19 függesztési lehetőségei/fegyverzete:

    MiG-19: 3db NR-23-as gépágyú, négy pillon irányítattlan rakétakonténer ill. légibombák számára (tipikus függesztmény földi támadáshoz kép póttartály, és négy rakétakonténer, a légibombák közül FAB-250-eseket hordoztak leginkább, összesen 4 db-ot).

    MiG-19S: a korai változatok megegyeznek fegyverzet terén az alapváltozattal, de a későbbiekben a 23mm-es gépágyúk helyett NR-30-asok lettek beépítve. Függesztményben nincs változás.

    MiG-19P: 2db NR-30 gépágyú a szárnytőben, a korai változatoknál RP-1, a későbiekkben RP-5-ös radar. Függesztményben lásd alapváltozat. Az 1960-as évek elején a MiG-19P-ket felkészítették a K-13-asok hordozására, félszarnyanként egy-egy rakéta, egy új külső pillonon.

    MiG-19PM: A gépágyú fegyvezet törölve, PR-2U radar a radarirányítású K-5M / AA-1 rakétákhoz, négy rakéta a szárnyak alatt, és két póttartály. Az első PM-ek MiG-19P-ből lettek átalakítva, ezek csak két rakéta hordozására voltak képesek. A PM esetén nem figyeltek meg más fegyverzetet, tehát kizárólag légiharcra fegyverezték őket.

    J-6 változatok:

    J-6 (1961): aka MiG-19S, de három darab 30mm-es gépágyúval

    J-6A (1958): aka MiG-19P, az nincs irányított rakétafegyverzet egészen az felújításokig, később lehetővé tették a PL-2 (vagyis K-13/AA-2) rakéta hordozására. A standard fegyverzete a két gépágyú mellett két PL-2, két irányítattlan rakétablokk és két póttartály, illetve két PL-2 és két póttartály elfogó fegyverzetnek.

    J-6B (1963): aka MiG-19PM, két PL-1 (vagyis K-5M/AA-1) rakéta. A rendszerben nagyon rövid ideig voltak, mert a minőségük kritikán aluli volt.

    J-6I (1966): Nagy magasságú elfogó vadászgép, áttervezett J-6B, nagyobb szárnyfelület, erősebb hajtómű, gépágyúk kiszerelve, két PL-1 rakétával.

    J-6II (1969): Továbbfejlesztett J-6I, két 30mm-es gépágyúval

    J-6III (1969): Továbbfejlesztett J-6II, három 30mm-es gépágyúval

    F-6B: A J-6 exportváltozatát hívták F-6-nak. Pakisztán egy saját program keretében lehetővé tette, hogy két külső pillonra a PL-2-esek helyett AIM-9(B?) rakétát függeszthessenek.