-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
K.András #2887 Okés nem mindig van igaza az embernek,de ebben szerintem nekem van igazam.Afganisztán meg pont rossz példa,ugyanis a nehéz körülmények ellenére 1 db amcsi repülöt nem tudtak leszedni:
"Légvédelem Afganisztánban
A táliboknak a mi fogalmaink szerinti szervezett, kiépített és egységes irányítás alatt levõ légvédelmi rendszere nem volt. Légvédelmi fegyverzetük még a szovjet megszállás idejébõl származott.
Vadászrepülõk: A szovjetek mintegy 30 db MiG–21-es vadászgépet adtak az akkori afgán kormánynak, de hogy ezekbõl mennyi és milyen állapotban maradt mára, azt nem lehet tudni. Nincs adat arra, hogy az amerikai gépekkel szemben akár egy is felszállt volna közülük. Valószínûleg a még meglevõk is mind elpusztultak a repülõtereket ért csapások következtében.
Légvédelmi tüzérség: Ugyancsak szovjet fegyverek voltak: 12,7 és 14,5 mm-es géppuskák, 23–27–57 mm-es gépágyuk (köztük az önjáró, négycsövû ZSzU–23–4 Silka légvédelmi gépágyuk), 85 és 100 mm-es légvédelmi ágyúk. Ezek állapota és holléte sem ismert. Az amerikai pilóták gyenge, szórványos légvédelmi tüzérségi tüzet észleltek fõleg Kabul és Kandahár körzetébõl, ezek teljesen hatástalanok voltak.
Légvédelmi rakéták: Ezek voltak a legveszélyesebbek. A szovjet SA–7 Sztrela, SA–13 és az amerikai FIM–92A Stinger típusú, vállról indítható légvédelmi rakétákkal rendelkeztek. (Ez utóbbiból kb. 200–300 db-bal az amerikaiak szerelték fel és képezték ki a szovjetek ellen harcoló tálibokat.)
Lokátorállomásaik: Ugyancsak régi szovjet típusúak voltak, de hogy mennyi és milyen típus, arról nincs adat. Mindenesetre a híradások lokátorok elleni csapásokról is beszámoltak.
A fenti bizonytalanságok ellenére az amerikai légierõ részérõl a harctevékenységek kezdetén a fõ cél a légvédelem megsemmisítése volt. E mellett az amerikaiak fõleg két módszerrel semlegesítették a tálib légvédelmet:
a légi támadás elsõ hullámában távolról indított ALCM és SLCM szárnyas rakétákkal a repülõterekre, a légvédelmi tüzérségi állásokra és a lokátorállomásokra mértek csapásokat;
az elsõ napokban a támadó repülõgépek kizáróleg éjjel tevékenykedtek, a vadászbombázók 4000 m fölötti magasságban, a nehézbombázók pedig 8–10.000 m-es magasságokban. Ezzel elérték, hogy a tálibok légvédelme egyetlen támadó repülõgépet sem tudott lelõni.
Baleset következtében az amerikaiak két repülõgépet vesztettek. Egy B–1B típusú nehézbombázó-rakétahordozó repülõgép Diego García sziget közelében az Indiai-óceánba zuhant, személyzetét kimentették a tengerbõl. Egy KC–130 típusú légi utántöltõ repülõgép Pakisztán északi részén hegynek ütközött, 7 fõs személyzete életét vesztette. "
Itt a teljes irás,olvasd el aztán beszélhetünk...
Ebböl az irásbol is kitünik,mekkora szerepe van a légierönek,és hogy az egyik legfontosabb elem!!!
Az Afganisztán elleni légi hadmûvelet