-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#2693
A svédektől mi csak lizingeljük a Gripeneket (12db együléses és 2db kétüléses JAS-39EBS HU változatot, amely a JAS-39A és B változat C/D szintre "feljavított" verziója), majd tíz év lizing után (elvileg 2016-ban) maradékáron megvesszük őket.
JAS-39 "Gripen"
Svédország eléggé egyedi poltikai/katonai helyzetben van, mivel az ország politikailag és katonailag is semleges, és fegyverzet terén a (csaknem) teljes önellátásra rendezkedett be a II. VH. után, így a svédek saját harckocsival (Strv. 103 "S" - bár közelebb áll a rohamlövegekhez, mint a harckocsihoz :)), saját vadászgéppel (Saab 35 "Draken" majd AJ37/JA37 "Viggen"), saját tengeralatjáróval, stb. rendelkeztek, amit pedig nem maguk fejlesztettek, azt jobbára az egyesült államoktól vásárolt licencben gyártották. Egyszóval katonailag igyekeztek a nagyhatalmak szintjén mozogni (érdekesség: ez olyannyira igaz, hogy az 1940-es évek végén még svéd atomfegyver-program is indult, szuperszónikus bombázógéppel egyetemben, majd 1966-ban a svéd parlament végülis úgy határozott, hogy letesznek az atomprogramról)
Az 1970-es években kezdtek el az JA37 és az sk.60 (saab 105) leváltásán gondolkodni, és el is tervezték a "B3LA", amely a későbbi Brazil-Olasz AMX-hez hasonló könnyű támadó-vadászgép illetve kiképzőgép lett volna. E programot végülis anyagi megfontolásból elvetették, és az amerikai F-16 és F/A-18 felé fordultak. Az új géppel kapcsolatban az volt az elvárás, hogy egyaránt lehessen használni légi célok ellen, szárazföldi csapattámogásra és felszini hadihajók leküzdésére. Az F-16-os 1980-as tesztjén azt kifogásolták, hogy majdnem 3 perc kellett a riadó után a felszállás megkezdéséig, míg a svéd előírások 60 másodpercet határoztak meg, az F/A-18 pedig túl drága lett volna, mivel úgy számoltak, hogy legalább 240db gépre lenne szükség, hogy az összes "Viggen" vadász- és támadógépet leválthassák - ez pedig komoly pénzösszeg lett volna. A svéd légierő tehát egy új, szuperszónikus gépet igényelt, amely könnyebb, mint a "Viggen", de annál jobb harcértékkel bír és nagyobb a hatótávolsága. Ez lett a JAS-39 "Gripen", a JAS jelölés a Vadász, Támadó és Felderítő szavak svéd megfelelőjének rövidítéséből származnak, utalva a gép többfunkciós mivoltára.
A tervezés 1979-ben kezdődött meg, és több, egymástól jelentősen eltérő változatot is papírra vetettek, többek között egy F-16-szerű változatot és egy olyat is, amelynél a beömlőnyílás a gép hátára, a pilótafülke mögé került volna. A végső változat egy deltaszárnyú, Canard-rendszerű elrendezés volt, ahol a gép félszárnyai elött volt egy-egy vezérsík (canard-szárny). A svéd kormány 1982-ben zöld utat adott a svéd kezdeményezésnek, amelyet a Saab, az Ericsson, a Volvo és a Celsius cégek összefogásának eredménye lett. A gép első felszállása 1988-ban történt és az első tesztfázisa lezárása egészen 1996-ig tartott, ám ekkor már a svéd légierő elkezdte átvenni az első 30db gépet, az összesen megrendelt 204db-ból, amelyből 28db kétüléses változat. Az első két sorozat (batch 1: 30db + batch 2: 110db) JAS-39A és JAS-39B (kétüléses), míg a harmadik szállítmány, amelyet tavaly kezdtek átadni (batch 3: 64db) pedig a már jelentősen fejlesztett JAS-39C és JAS-39D (kétüléses) változat. A tervek szerint a svéd légierő a leépítések miatt csak a batch 2 és 3 gépeket fogja rendszerben tartani. 1998-ban Dél-Afrika 28db gép megvételét jelezte, rajtuk kívűl egyenlőre csak Magyarország és Csehország helyezi hadrendbe még a Gripent, 14-14 példány lizingelésével.
A JAS-39 többfeladatú, könnyű vadászgépnek készült, amelynek meg kellett felelnie a svéd légierő speciális igényeinek - például az autópályáról való fel- és leszállás képességének megvalósításával. A gép maga a "Viggen"-hez hasonlóan kacsa elrendezésű, a hátsó deltaszárnyak elött egy-egy canard-vezérsík található, amelyek teljesen kitéríthetőek.
A Gripen meghajtásáról egy Volvo RM12 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű gondoskodik, amely a General Electric F404 hajtóművének svéd licence, és bizonyos mértékben átalakított, Gripenre szabott változata, amlyet teljesen digitális vezérléssel láttak el. Az első sorozatok még nem rendelkeztek a légi utántöltés képességével, mert ezt elvetették a tervezés időszakában azzal, hogy a szovjetúniót bizonyosan ingerelné e hosszútávú bevetésre szolgáló képesség. A 90-es években e nézetett elavultnak tekintették (meghát ugye a szovjetúnió is megszünt), ezért a JAS-39C/D gépek már behúzható utántöltőcsonkal lettek felszerelve, képessé téve a gépeket hosszabb idejű bevetésekre.
Egy kései Gripen kitolt üzemanyagutántöltő csonkal.
A gép egyébként is teljesen "digitális", fly-by-wire rendszerű irányítással (vagyis a kormánymozdulatokat egy számítógép értékeli ki, és az adott helyzetnek megfelelően ad parancsokat a vezérsíkokat mozgató hidraulikus rendszereknek) rendelkezik, és a batch 3 (JAS-39C/D) pilótafülkéjében hagyományos műszert már alig találunk, helyüket három szines kijelző vette át, amelyeken az összes szükséges adat megjeleníthető. A légi és földi célok befogására az orrba épített Ericsson PS-05 radart használja, amely nagy méretű célokat (pl.: B-52, Boeing 747) akár 400km-ről is képes követni, szárazföldi célokat kb. 90km-ről, vadászgép méretű légi célokra kb. 120km-ről. Rendelkezik továbbá egy előrenéző infravörös érzékelővel is. A géphez kifejlesztettek egy sisakcélzót is, amely segítségével a pilótának közeli légiharcnál csak "rá kell néznie" a légi célpontra, és a számítógép azt befogja, így a célnak nem szükséges közvetlenül a gép elött lennie, elég ha a gép első 120°-os régiójában tartózkodik - már amennyiben a gép légiharcrakétája erre képes (megjegyzés: erre a jelenlegi MiG-29 gégeink is képesek az R-73 rakétával). A pilóta egy Martin-Baker MK-10L katapultülésben ül, ami 0/0 képeséggel rendelkezik, tehát akár a földön, egyhelyben álló gépből is képes biztonsággal kimenteni a pilótát. A gépet elláták egy digitális adatbusszal, amely segítségével a Gripen-ek képesek egymás között megosztani az adatokat (radar-kép, befogot célpontok adatai, stb.), illetve elvileg képesek az Ericsson Erieye tipusú AWACS-géptől adatokat fogadni. A JAS-39C/D (és a JAS-39EBS HU is) rendelkezik a Link 16 rendszerrel, amely közvetlen adatforgalmat tesz lehetővé a NATO gépek között, megoszthatják egymással a gépek által begyűjtött adatot, célokat jelölhetnek ki, stb.
A JAS-39C műszerfala, a mi JAS-39EBS HU gépeink is így fognak kinézni belülről.
A fegyverzet terén a Gripen viszonylag kis mérete értelemszerűen korlát. Az együléses változat rendelkezik egy 27mm-es BK-27 gépágyúval (ugyanilyen található az Eurofighteren), amelyhez 120db lőszert visz magával. A gép külső fegyverzetét 7 pillonra lehet felfüggeszteni, melyből kettő a félszárnyak végein kapott helyett és a légi közelharchoz szánt AIM-9L/M illetve IRIS-T rakétákat lehet rá felszerelni. Kettő-kettő található a félszárnyakon, egy pedig a törzs alatt, középen. Van még egy plusz pillon a jobb beömlőnyílás alatt, amelyre felderítőkonténert (Vinten Vicon 70 Series 72c), lézeres célmegjelelő konténert (Zeiss Optronik Litening) vagy ECM podot lehet felszerelni. A JAS-39A/B rendszerbeállításakor, a 90-es évek közepén mindössze háromféle fegyverrel lehetett felszerelni a gépet, ez pedig az Rb-74 (a már erősen korosodó AIM-9L svéd licencváltozata), az Rb-75 (AGM-65 Maverick) infravörös irányítású változata és az Rb-15F hajó elleni robotrepülőgépet. A fegyverek integrálása lassan halad, de már azóta képessé tették 227kg-os (500 fontos) légibombák hordozására (pl. Mk82, ezt akár dupla tartón is, ill. Gbu-10/12 lézerirányítású légibomba), BK m/90 kazettás bomba hordozására, AIM-120C közepes hatótávolságú légiharcrakéta indítására, KEPD350 manőverező robotrepülőgép/résztöltetszóró hordozására, Bofors ARAK 70 rakétakonténer (6db 70mm-es irányítattlan rakétával) felszerelésére és a közeljövőben képes lesz az IRIS-T rövid-hatótávolságú, infravörös önirányítású légiharcrakéta, illetve később a METEOR középhatótávolságú radar önirányítású légiharcrakéta indítására is.
Adatok:
Hossz: 14.1 m
Szárnyfesztáv 8.4 m
Magasság: 4.5 m
Üres tömeg: 5700 kg
Normális felszállósúly: 8500 kg (légiharc-fegyverzet esetén)
Max. hasznos teher: 5300 kg
Belső üzemanyagmennyiség:3000 liter
Max. felszállósúly: 14000 kg
Max. átrepülési hatótávolság: 3000 km
Max. sebesség: Mach 1.15 (1400 km/h) tengerszinten, nagy magasságban Mach 2
Max. G túlterhelés: +9/-3
Max. tolóerő: 54 kN, utánégetővel 80.5 kN
És akkor jöjjön ami itt szóba kerülhet. Magyarország ügye a Gripennel. Személyes nézetem szerint maga a gép arra, hogy hazánk légterét megvédje, tökéletesen alkalmas, bár erre értelemszerűen éppen elég a 14db gép, tehát külföldi misszióra való felajánlást ennyi gépből nem igazán ildomos. Ami kevésbé lenyelhető, az a szerződés és az ár, amin ugyan azóta finomítottak, de még mindig igen magas árat fizetünk megitélésem szerint: 220 millárd forint lizingdíj + jelenlegi árakon 30 milliárd forint vételár a lízing lejártakor, mindezt 14db gépért (ez durván 82 millió $ gépenként, jelenlegi forint/$ árfolyamon, viszonyításképpen az Eurofighter árát olyan 55 millió $-ra taksálják). De ez már politika... :(((