-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
horthy #25845 Gépkarabély Megjelenése !
Az 1930-as években Németországban az I. Világháború tapasztalatait elemezve rájöttek arra , a harcoló felek távolsága legfeljebb 500m volt . E fölött a katonák nem igen kerültek egymás látóterébe , és a mesterlövészeket leszámitva rendkivül nehéz volt pontos löveseket leadni . Közelharcra a puska meg nemigen volt alkalmas fegyver kivéve a kézitusát ezért már az I. világháborúban megjelent egy akkor még kisérleti fegyver a géppisztoly és annak első sorozatban gyártott példánya az Olasz hadseregben a kétcsövű 9mm-es Villar Perosa M 1915 ( 2x 25 tár ) . Amit az Osztrák-Magyar hadsereg ellen eredményesen használtak közel és helységharcokban nagy meglepetést okozva . S bár az I. világhábórúban a géppisztolyok nemigen játszottak fontos szerpet , a tapasztalatokat levonva az 1920-30 években egyre-másra terjedtek el a különböző új géppisztoly konstrukciók . A II. Világháború kezdetén még mindig a fő fegyver a nagy lőtávolságú puska volt de már jelentős mennyiségben voltak rendszeresitve közel és helységharcra géppisztolyok is ( MP-38 , Thompson M1928A1, Suomi M1931 stb ) . Az Amerikai Egyesült Államok Hadserege már az 1930-as években rájött jó ha a van olyan puska amivel gyorsan lehet mozgo célra is kapáslövéseket leadni . Az eredmény az M1 Garand ( 8 töltényes tárral ) néven megjelent első öntöltö puska volt amit valaha is hadsereg redszeresitett , 1936-ban végleg kiválasztották sok kisérleti puska közül . Jó fegyver volt nagyon robosztus ( ezért nehéz ) , de egyszerű és megbizható maga idejében oriási ujjitás , késöbb a II világhábóruban eredményesen használták . Ezt az irányvonalat követte az öntöltő szovjet Tokarev SVT-38 puska ( 10 töltényes tár ) ami hasonló elképzelés volt az 1939/40-es Szovjet-Finn háborúban ki is probálták de nem volt teljesen megbizható nem birta a harci igénybevételeket amit egy harcban használatos fegyvertől el kell várni ( törékenynek bizonyult ha nekicsapodott valaminek ) .
És jött a II Világháború . Az I. világháború viszonylagos állóhábórujához képest teljesen más , páncélosokkal , repülökkel vivott mozgó hábórú lett amiben nem csak nyilt terepen folytak a harcok hanem városi katlanharcok is dultak ( Sztálingrád , Leningrád , Budapest stb ) . Ezt a háború elején ( sött végig ) úgy oldották meg hogy egy lövészszakaszban ( vagy rajban ) voltak géppisztolyosok közelharcra 50-200 m-ig maximum , puskások távolabbi célpontok ellen , mesterlövészek és géppuskások 500 m fölötti távolságra . A géppisztoly nem volt jó távolharcra jó nagyot szivtak vele 1941-ben a Német ejtőernyősők Kréta-szigeteki harcokban az Lee-Einfield angol puskákkal szemben , nagy veszteséget szenvedtek . Ugyanakkor a K-98k puskákkal felszerelt katonák meg nem birták a vár osi közelharcot a PPSh-41-el felszerelt szovjet katonákkal szemben . Probálkoztak az öntöltő Gewerh 41(W) ( 10-löszeres tár ) puskával annak javitásával a Gewerh 43-al ami egy M1 Garand kategoria volt . Jó volt hiányoságai ellenére ( szenyezödést nem birta mint a legtöbb német fegyver stb ) szerették a német katonák , sajnálatukra nem kaptak belőle többet csak viszonylag keveset gyártottak belölük . De se az M1 Garand , SVT-40 , Gewerh 41 , Gewerh 43 fegyverek nem oldották meg a városi közelharc problémát annak ellenére hogy öntöltők voltak plusz még azt hogy egységes löszerrel legyen felszerelve nagyjából egy szakasz ne két vagy háromfélével . Ekkor a németek egy puska és géppisztoly közötti köztes löszert tüzelő önmüködő fegyvernél állapodtak meg amelyik tud egyes és szükség esetén közelharcra sorozat lövést leadni és kitölti a puska és géppiszoly közötti lőtávolság problémát ( mégha sorozatlövésnél felhuzott is ) . Ekkor született meg 1943-ban a 7,92 × 33 mm köztes löszert tüzelő MP-43 ( 30 löszeres tár )gépkarabély amit 1944-ben MP-44-re majd késöbb StG-44-re neveztek át . A német csapatok sajnálatára a szövetségesek örömére csak nagyon kevés készült belőle . Forradalmi elképzelés volt ami napjainkig érezteti hatását , 400 m-es hatásos lőtáv , öntöltés egyeslövésnél és sorozatnál annak ellenére hogy nehéz volt 5.5 kg a német katonák kedvenc fegyvere lett ( már akinek volt ) és a szövetségesek is nagy elismeréssel nyilatkoztak róla .Öntöltő karabélyt és köztes löszerrel tüzelő fegyvert , 1945-ben a szovjetek is rendszeresitettek SKS ( Simonov ) 7.62x39mm (43M) . De olyan összefüggö tulajdonságokat ötvözö (közepeslötáv , egyes-sorozatlövés stb ) fegyvert mint az StG-44 csak 1949-ben rendszeresitettek a szovjetek AK-47 formájában .
Az amerikaiak a II világháború érdekes modón megmaradtak a polgárháborús gondolkodásuknál ( nagy lőtáv , pontosság ) az M1 Garand továbfejlesztésénél ami M14 ( 20 löszeres tár ) formájában jelent meg . Jó halálpontos fegyver volt egyes és sorozattlövést is tudta csak mivel 7.62x51 mm es puskalöszert tüzelt sorozatlövésnél ember legyen aki megtartja a talpán az M14-et , jópár katonát nemcsak álló hanem térdelő helyzetben is hanyatlökött .
Végül csökkentett ürméretű fegyvernél az 5.56x45mm-es löszert használó M16-os sorozatnál kötöttek ki , előnyeivel hátrányaival .
A géppisztolyokat még mindig nem sikerült teljesen kiszoritani hiába vannak probálkozások rá , a puskák is reneszánszukat élik mesterlövész verzióban . A géppisztolyokat azért nem mert hiába tüzel mondjuk a röviditett csövü M16-os az M4 Colt Commando nagy hatású 5.56x45 mm-es löszerrel azért igencsak felhuz mondjuk a HK MP5-öshöz képest , de ugyanez a probléma az 5.45x39 mm AKS-74U fegyver esetén is kicsi kis helyen elfér nagy átütőerejű de pontatlan nagyobb lötávolságon meg sorozatlövésnél rendesen felhuz ! Egyetlen előnye hogy egységes löszert használ az AK-74-el vagy az M4 Colt Commando az M-16-al ami nem elhanyagolható harchelyzetben löszerutánpotlás szempontjából ! Lehet még különbözö optikai , höérzékelős , infra stb , célzokkal tuningolni javitani a fegyverek hatékonyságát mind , az AK-47/74-es , M16-os sorozatot HK MP5 géppisztolyokat amit csinálnak is a fejlődés erre tendál , de azért a jó öreg villás irányzék még jól jön kapáslövéseknél a kettő kombinációja a legjobb tapasztalatok szerint ( fel és leszerelhető optika , hőérzékelő stb) harchelyzetnek megfelelően .
Útoirat : egyenlőre ennyit kifáradtam majd folytatom ha érdekel valakit a téma !