Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #15290
    Az ilyen rendszerek hatékonysága mindig is kérdéses lesz, ez nem vitás, de előhozakodnék egy hasonló szintű példával: ismerős ugye az amerikai és más NATO hajókon a Phalanx közellégvédelmi rendszer (CIWS - Close-In Weapon System). Elvileg az a feladata, hogy hajó közvetlen körzetében lévő ellenséges repülőgépeket és rakétákat leküzdje. A bizalom töretlen volt benne, mindenki úgy gondolta hogy egy ilyen rendszerrel felszerelt hadihajót nem érhet olyan végzet, mint amilyen az HMS Sheffield-nek jutott, amelyet egy argentín vadászbombázóról indított Exocet hajó elleni rakéta rongált meg súlyosan, illetve nem ismétlődhet meg a HMS Coventry esete, amelyet argentín vadászbombázók hagyományos légibombákkal elsülyesztettek.

    Szinte mindenki így gondolta. Egészen 1987 Március elsejéig. Ekkor ugyanis egy iraki Mirage F-1 vadászbombázó két AM39 Exocet hajó elleni rakétával tévedésből (?) megtámadta az USS Stark (FFG-31) nevezetű, Perry-osztályú fregatott. A hajó érzékelőrendszerei és a Phalanx nem is érzékelte a két rakétát. A Stark ugyan túlélte a támadást, de súlyosan megrongálódott és 37-en vesztek oda a legénységből a robbanásoktól, illetve az utána kitörő tűzvészben. A Phalanx rendszert azóta többszörösen áttervezték, de az 1990-es évek végén eldölt, hogy leváltásra kerül, a modern NATO hajókon helyette már a RAM közellégvédelmi rendszert építik be.

    [center]
    A Phalanx-rendszer hírnevét az eset nem kezdte ki túlságosan, igaz nem is sűrűn emlegetik fel...