-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Yetike #1291 A MIL MI-24 harci helikopter.
A szovjet katonai vezetést főként a vietnami háború tapasztalatai késztették egy harci helikopter megrendelésére. Az igények - főként a helikopterek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt - meglehetősen sokrétűek voltak, mivel a helikopternek meg kellett oldania egy felfegyverzett lövészraj szállítását, annak tűztámogatását a kirakásnál, esetleg a harc megvívása során is, továbbá rendelkeznie kellett a páncélozott célok elleni hatékony harc eszközeivel és képességével is.
A MI-24 megfelel ezeknek az elvárásoknak, így egy sokrétű, kombinált helikopterről van szó, amelynek hátrányai éppen sokrétűségéből fakadtak.
A MI-24-est a már jól bevált MI-8 közepes szállító helikopter bázisán fejlesztették ki. A törzs középrészben foglal helyet a 8 fős lövészraj teljes fegyverzettel, az orrészben pedig a pilóta és az operátor kapott helyet. A lehető legjobb kilátás és a fokozott túlélőképesség kedvéért a pilótákat egymás mögött, külön fülkékben helyezték el. Mindkét fülkét önálló páncélüveg fülketető, illetve titánpáncél védi a kézifegyverek tüzétől, egészen 12,7 mm űrméretig. Az orrészben, egy forgókupolában helyezték el a helikopter csöves fegyverzetét, ez a legelső változaton négycsövű, 12,7 mm-es géppuska volt, a későbbi változatokon pedig ( MI-24 VP, VM és VPI ) 23 mm-es ikercsövű gépágyú került az orrészbe. A fegyverzet további erősítése érdekében néhány késői verziót (P és DS)a törzs orrész oldalára szerelt 30 mm-es gépágyúval szerelték fel, miközben az orrész fegyverzetét kiépítették ( ami azért számos műszaki problémát felvet, ráadásul teljesen merev beépítésű ). A tehertérben elhelyezett lövészraj számára a megfelelően kialakított ablakok és nyílások, ill. fegyverfelfüggesztő pontok formájában adott a lehetőség, hogy kézifegyvereikkel, továbbá egy géppuskával tüzet nyissanak az ellenséges szárazföldi erőkre.
További fegyverzet elhelyezésére szolgál a helikopter oldalán elhelyezett két rövid szárny, ami a - többek közt a behúzható futóművek miatt is - nagysebességű (max. 295-335km/h ) helikopter repüléséhez szükséges felhajtóerő közel 25%-át adják. A szárnycsonkokon függeszthető a 30 mm-es gránátvető, illetve a korai verziókon négy darab "Falanga" rendszerben üzemelő "Skorpion" páncéltörő rakéta, amely 280 mm vastag páncél átütésére képes. A későbbi verziókon már 8 db javított páncélátütő képességű, közel kétszeresére növelt sebességű és 5 km hatótávolságú "Kokon" páncéltörő rakétát juttat célba a "Sturm" rendszer, amely egy optikai követőből és egy tölcsérsugárzóból áll.
Még később rendszerbe állt a "Spiral" típusú páncéltörő rakéta, amely még nagyobb teljesítményű, 10 km hatótávolságú, és 12 db függeszthető belőle. Területcélok ellen alkalmazható a négy UB blokkokba töltött 128 db 57 mm-es nem irányított rakéta, vagy későbbi verziókon a jóval hatékonyabb 80 db 80mm-es rakéta. Függeszthető két 500 kilós, vagy több kisebb bomba is. A helikopter célzórendszere képes bombavetésre is, mivel azonban a kis magasságon, a repülőgépekhez képest lassabban repülő helikopter belerepülhetne saját bombájának tűzhatásába, módosítani kell a késleltetési időket. Függeszthetőek még aknaszóró konténerek, napalm és kazettás bombák, ill. 12,7-es és 7,62-es géppuska konténerek is. Összességében a helikopter külső fegyverzeti terhelése 1500-2400kg.
A hajtóművek - összesen két darab - a törzs felső részén, egymás mellett beépítve helyezkednek el. Mind a hajtómű, mind a reduktortér részlegesen páncélvédett. Eleinte a helikoptert TV2-117A típusú, 1119 KW teljesítményű gázturbinákkal szerelték, de később - az afganisztáni, nagy külső hőmérsékletből adódó teljesítményproblémák, és a szerkezeti tömeg további növekedése miatt - áttértek a TV3-117A hajtóművekre, 1660 KW teljesítménnyel. A maximális felszálló tömeg 10100-11500 kg.
A hajtóművek gázelvezető csöveit még az afganisztáni háború folyamán szigetelték, illetve kerozinos hűtőradiátorral látták el, továbbá hideg levegő hozzákeverést és alkohol-víz időszakos befecskendezést alkalmaztak az infrajel csökkentése érdekében. Mindez természetesen többlet tömeggel és hajtóműfojtással járt. A helikoptert egyébként ellátták infracsapdákkal is. A rotoragy és a lapátbekötések, ill. a főtartók titán ötvözetből készültek, a lapátok méhsejt szerkezetű celláit üvegszál erősítésű borítás fedi, belépőélük megerősített.
Ezek a szerkezeti részek úgy lettek tervezve, hogy 20 mm-es gépágyú tüzének is ellenálljanak.
Külön elemzést érdemel a helikopter tüzelőanyagrendszere. Egyes nyugati statisztikák szerint a repülő eszközök megsemmisülése 90%-ban a harci sérülést követően kialakuló üzemanyagtűz eredménye. A MI-24-es típus harci alkalmazására vonatkozó szovjet statisztikák szerint a veszteségek 45%-át az üzemanyagrendszerrel összefüggő robbanás, vagy fedélzeti tűz okozta az afganisztáni háború folyamán. A tapasztalatok alapján belga importból szereztek be egy speciális kerozinálló habszivacsot, ami a tartálytérfogat 4%-át foglalta el, viszont meggátolta a robbanást. Bevezették továbbá a semlegesgáz-rendszer használatát, ami a tartály szabad légterébe nitrogént juttatott. A tüzelőanyag-tartályokat alulról részleges páncélvédettséggel látták el.
Technikai adatok: MI-24D
Rotorátmérő: 17,30 m
Rotorlapátok száma: 5
Törzshossz: 17,51 m
Magasság: 6,50 m
Szerkezeti tömeg: 8450 kg
Fegyverterhelés: 1500 kg
Felszállótömeg: 11500 kg
Max. sebesség: 335 km/h
Függ. emelkedési seb.: 12,5 m/s
Szolgálati csúcsmagasság: 4,3 km
Hatótávolság: 1020 km
Hajtómű fajtája: Gázturbina
Típusa: Isotov TV3-117A
Száma: 2
Teljesítménye: egyenként 1640 kW (2230 LE)
Személyzet: 2 fő
Technikai adatok: MI-24P
Rotorátmérő: 17,00 m
Rotorlapátok száma: 5
Törzshossz: 17,51 m
Magasság: 6,50 m
Szerkezeti tömeg: 8400 kg
Fegyverterhelés: 1500 kg
Felszállótömeg: 11500 kg
Max. sebesség: 320 km/h
Függ. emelkedési seb.: 12,5 m/s
Szolgálati csúcsmagasság: 4,3 km
Hatótávolság: 450 km
Hajtómű fajtája: Gázturbina
Típusa: Isotov TV3-117A
Száma: 2
Teljesítménye: egyenként 1640 kW (2230 LE)
Személyzet: 2 fő
Technikai adatok: MI-35M
Rotorátmérő:
Rotorlapátok száma: 5
Törzshossz:
Magasság:
Szerkezeti tömeg: 8050 kg
Fegyverterhelés:
Felszállótömeg: 11100 kg
Max. sebesség: 310 km/h
Függ. emelkedési seb.: 12,5 m/s
Szolgálati csúcsmagasság: 5,75 km
Hatótávolság: 450 km
Hajtómű fajtája: Gázturbina
Típusa: Isotov TV3-117A
Száma: 2
Teljesítménye: egyenként 1640 kW (2230 LE)
Személyzet: 2 fő
V-24:
Prototípus, amely 1970-ben repült először TV2-117A hajtóművekkel.
MI-24 Hind B:
Első széria-példányok TV3-117A hajtóművekkel és irányított páncéltörő rakétákkal felszerelve.
MI-24A Hind A:
Szériaváltozat, a jellegzetesen szögletes kabinrésszel és baloldalon elhelyezett farokrotorral.
A-10:
TV2-117A Hajtóművekkel felszerelt, speciálisan átalakított rekordgép, amellyel 11 nemzeti és 8 világrekordot állított fel két női pilóta.
MI-24U Hind C:
Első generációs gyakorlógép, a MI-24A oktató változata, csökkentett harci képességekkel.
MI-24D Hind D:
Második generációs harci változat, új buborékkabinos orr-résszel és korszerűsített fegyverrendszerrel.
MI-24D Hind D2:
Az előző változat módosítása, új L-006 Berjozsa besugárzásjelző rendszerrel.
MI-24DU Hind D:
A MI-24D oktató változata, hiányzik az orrban elhelyezett négycsövű géppuska.
MI-24V Hind E:
Harmadik generációs harci változat, továbbfejlesztett fegyverzettel.
MI-24P Hind F:
A négycsövű 12,7 mm-es géppuska helyett az orr-rész jobboldalára egy merev kétcsövű 30 mm-es gépágyút építettek be.
MI-24RH Hind G1:
A MI-24V vegyifelderítő és -mentesítő változata, hiányzik az irányított rakétafegyverzete, helyette vegyimentesítő szórófejeket szereltek a szárnyvégekre.
MI-24K Hind G2:
Taktikai felderítő és légi harcálláspont-feladatot betöltő speciális változat. Hiányzik a jobb oldalajtó, ill. az irányított rakétafegyverzet.
MI-24VP Hind H:
Negyedik generációs harci változat, melynek az orrtornyába GS-23 típusú, 23 mm-es ikercsövű gépágyút építettek.
MI-24DS:
A legújabb fejlesztésű változatok egyike, amelynek nincsenek hordszárnyai. Az orr-rész jobb oldalán merev, ikercsövű 30 mm-es gépágyú, míg a bal oldalán kettős légvédelmi rakétaindító tubus található.
MI-24VM/VPI:
Különböző fegyverzeti eltéréseket mutató változatok, közös jellemzőjük az orrtoronyban elhelyezett GS-23 típusú, 23 mm-es ikercsövű gépágyú. Új feladatkör a kísérővadász, amelyet helikopterrel oldanak meg.
MI-35M:
Az orosz Rostvertol és a francia Thomson cégek közös terméke, a MI-24V fegyverrendszerében és elektronikájában továbbfejlesztett változata. Kisebb szerkezeti változások is megfigyelhetők a sárkányszerkezeten.
Fegyverzet:
Beépített fegyverzete változó, a szárnycsonkok alá a következő fegyverek függeszthetők: Irányított páncéltörő rakéták, nem irányított rakétákat tartalmazó konténerek.
A MI-35M beépített fegyvere egy ikercsövű GS-23L típusú 23 mm-es gépágyú 450 db lőszerrel. Szárnycsonkok alá függeszthető fegyverzet a MI-24 fegyverein kívül: 9M39 Igla légiharc rakéta, KMGU-2 aknakonténer, 9-A-669 GUV géppuska / gépágyúkonténer, UPK-23-250 gépágyúkonténer, SZ-24 rakéta.
A Mi-24-es harci alkalmazásai közül kiemelt figyelmet érdemel az afganisztáni háború. A helikoptert az eredményes és nagy pusztítással járó bevetések miatt a mudzsaheddin lázadók "Ördöghintó" néven emlegették, de ez nem jelentette azt, hogy a helikopter leküzdhetetlen akadály lenne számukra. A háború ideje alatt 333 db Mi-24-est sikerült lelőniük, nem utolsó sorban az amerikaiaktól kapott Stinger rakéták segítségével.
A háború kezdeti éveiben a szovjet csapatok évi 8-12%-os veszteséget szenvedtek (Mi-24-ből), melynek oka a helikopter nagy mérete és tömege miatti kis sebességű manőverező-képessége volt. A fenti okok miatt a helikopter alkalmatlan az ún. "nap of earth", azaz a terep adta álcázási lehetőségek kihasználására, azaz a néhány méteres magasságban történő repülésre. Ugyancsak a méretével ( a szükséges hajtómű nagyságával) volt összhangban az átlagon felüli zajossága (szélcsendes időben akár 10 km-ről meg lehetett hallani). Ezen tényezők ellenére tűzereje és teherbírása félelmetes fegyverré tette. A Mi-24-es nem csak a klasszikus helikopter-fegyverzettel - irányított és nem irányított rakéták és géppuska - vethető be, hanem bombák - akár 2 db 500 kg-os - szállítására és célbajuttatására is képes, melyre más helikopterek jóval kisebb tömegük és teherbírásuk miatt nem képesek.
Forrás : Mi24 "Hind"