-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#1266
Az orosz ködösítésben igazad van, de a többiben nincs.
Az orosz tengeralatjárók mindegyike kettős hajótörzsel készül, ez annyit tesz, hogy van egy belső, nyomásálló hajótest, és egy külső köppeny, a kettő között pedig vízzel teli terület van, illetve itt találhatóak a ballaszt- és merülőtartályok, a melső mélységi kormény gépészeti egységei, illetve a Granit/Antey (NATO: Oscar I. és II.) esetén a kétszer 12db R-700 "Granit" tipusú hajó elleni robotrepülőgép. Egy torpedórobbanás a hajó mellett (a torpedók legtöbbje nem érintésre robban, hanem bizonyos távolságon belül), akkor nyilván megsérül a külső burkolat, és károk keletkeznek a nyomásálló testen, de a hajó jó esélyel túléli a találatott - igaz több, mint valószinű, hogy harcképtelenné válik. Az amerikai hajók a Skipjack-osztály óta egytörzsőek, vagyis egyetlen nyomásálló hajótestről beszélünk, amelyre ráerősíteik a merülő- és ballaszttartályokat. Értelemszerűen itt nincs, ami felfogja a robbanás erejét, ezért egy ilyen tengeralatjáró sokkal sérülékenyebb - viszont a kettős hajótestnél nyílásokat kell vágni a külső burkolaton, hogy a víz zavartalanul tudjon áramolni, ez viszont jelentős zajforrás, és főleg emiatt hangosabbak az orosz tengeralatjárók, mint az amerikaiak.
Azonkívűl ha láttad a képeket, egyértelmű, hogy a robbanás belülről történt (külső robbanás esetén a külső burkolat jóval nagyobb részen lenne "behorpadva", sőt, ha az orr elött/fölött robbana, akkor a tornyon is látszanának a robbanás nyomai).
Az kizárt, hogy éles fegyverekkel lőjenek egymásra hadihajók, ha (ismétlen, HA) egyáltalán lőnek ki egymásra valamit (ami nem túl jellemző, mivel célnak álltalában leselejtezett hajókat szoktak használni), akkor az csak gyakorló példány, robbanótöltet nélkül. Gondolj bele, ha még igaz is lenne az általad felvetett éles torpedólöveszét/elhárító elmélet, akkor is miért kockáztassanak egy többszázmillió $-os hadihajót és személyzetét - maximumk robbanótöltet nélküli gyakorlótorpedóról lehetne szó ekkor is.
A gyakorlaton a lényeg az volt, hogy a Kurszknak úgy kellett tüzelési pozicióba kerülnie, hogy a Szt. Péter tengeralatjáró-elhárító egységei (Ka-27PL helikopterek ill. a hajó szonárjai) ne vegyék észre.
Az is sánít, hogy az oroszok el tudnának tusolni egy ilyen ügyet. Leglalább 3 NATO tengeralatjáró figyelte a gyakorlatott, ha valóban torpedót lőttek volna ki a Kurszk-ra (vagy akár a Kurszk-ról), akkor arról tudnának, és valószinüleg már mi is - a NATO nem segédkezne egy ilyen fatális hiba eltusolásában. Ráadásul akkor aligha fogadtak volna fel Norvég és Holland cégeket a tengeralatjáró kiemelésére, hiszen egyértelmű, hogy a nyilvános kiemelés közben készült képeken látható lenne a külső robbanás nyomai.