Kferro#61219
Előrebocsátom, hogy amit leírok, nem konkrétan a fórum tagjairól szól, hanem egy általános, a világ bármely részén érvényes makettező jelenségről.
Sajnos gyakran érzem azt, főleg azok részéről, akik nemrég kezdték a hobbit, hogy sokan szinte kötelezőnek érzik, hogy a gyári készlethez képest feljavítsák a makettet. Akár úgy, hogy vesznek hozzá fotómaratott, és/vagy műgyanta cuccokat, akár úgy, hogy házi feljavításokat csinálnak.
Ennek az az egyszerű oka van, hogy egyre több, szépen megbontott, csodásan feljavított művet lehet látni a neten, és az újságokban. Kb. az az eset, amikor a TV-ben, filmekben szinte csak és kizárólag modell alkatú nőket lehet látni, így a gyengébb nem képviselői ezt a típust próbálják az életben is utánozni sminkkel, fogyókúrával.
De.
Ezekhez a feljavítókhoz komoly gyakorlat kell (az anyagi részeit nem is említem), s már többször láttam, hogy egy kezdő makettező nem boldogult ezekkel (Marci, nem rád gondolok :) ), pusztán azért, mert nem volt meg hozzá a kellő tapasztalata, és hamarébb cselekedett, mint gondolkodott volna. S nem egy esetben láttam már olyat, ahogy ezek a feljavítók gyűrött szemétként végezték a kukában.
Plusz nem feltétlenül kell mindent és mindig feljavítani. Nézzétek meg pl. Mig Jimenezt. Gyakran épít úgy maketteket, hogy semmilyen rezet, semmilyen feljavítót nem használ a makettekhez (na jó, egy szemenkénti lánctalp azért felfér nála is :) ), és mégis csodálatos maketteket készít, hiszen a festés a legfontosabb része a dolognak, abban pedig ő igazán otthon van.
Magamon is gyakran vettem észre azt, hogy egy új makettnél, bármennyire is megfogadtam azt, hogy teljesen dobozból építem még, mégis feljavítom ezt, feljavítom azt, s a végén sokkal több időt töltök el egy-egy makettel, mint amennyit megérdemel. Nem kell minden makettet versenyre készíteni!
