THE FALL: LAST DAYS OF GAIA
-
galocza #1389 na, végigtoltam, tudom, elvileg a befejezés után is van tennivaló, de ennyi elég volt. nem azért mert rossz játék, csak ennyi pont elég belõle. na lássunk egy "rövid" véleményt:
a háttértörténet nem valami nagy szám, atomháború helyett kapunk globális felmelegedést. maga a sztori is eléggé elcsépelt: kisfalunkat elpusztítják, rokonainkat a. megölik, b. elrabolják. elõbbieket megbosszuljuk, utóbbiakat felkutatjuk.
tevékenységünk sem mozog vmi nagy skálán: nem mentjük meg a világot, csupán a környezõ népeknek szerzünk élhetõ lakhelyet (persze ez messze is vezethet). nekem speciel tetszik ez, a fene akarja minden játékban megváltani a világot 8).
a gui elég nehézkés, még a végén is beleszaladtam abba, hogy a kibõvített guiban rákattolok egy csapattagra, a tárgyaival manipulálhatok, de valójában a játékképernyõn nem õ van kijelölve.
a táj nem túl változatos, általában ugyanazokból az elemekbõl építkezik az összes (amúgy nem túl sok, kevesebb mint két tucat) helyszín. persze mért is lenne az, dimbes-dombos sivatagról beszélünk, pár településkezdeménnyel/rommal. ezt azért megbolondítják egy-két csinos darabbal: édenkert, hajóváros.
a térképrendszer/utazás a falloutokból, baldurs gate-ekbõl, arcanumból ismert, egy nagy térkép, rajta a helyszínek, közöttük utazgathatunk. viszont kiirtották a véletlenszerû találkozások lehetõségét, kérem, itt az összes csatát a helyszíneken vagy alukálás közben kapjuk. talán ide tartozik a hosszú töltögetési idõ is, miközben nézegethetjük a piros pöttyöket a térképen, vagy befonhatjuk a hajunkat (vagy kimegyünk dohányozni mint én).
a küldetések a sztenderd mentsdmeg, hozdel, viddel típusúak, de a körítés emellett változatos, ötletes, jópofa, és egészen sok van belõlük.
a játék elég sok rohangálással, keresgéléssel jár (maximalistaként beleõrültem az összes hordó, doboz, mosogató stb. végigklikkolásába), ehhez képest nem sok a csata, a fõ izgalmat a küldetések illetve a karakterek tápolása jelentik.
a grafika elsõre csúnyácskának tûnik (késõbb is), de ha összevetem pl a wh40k:dawn of warral - ami ugyan más típus, de ugyanígy 3d, bezúmolhatós, de fõleg felülrõl kicsike emberkéket nézünk szemszögû - már nem is olyan rossz a helyzet (a dow kortárs, 2 hónappal öregebb). azért belémbújt a kisördög, és összegyûjtöttem vele egyidõs vagy öregebb, valamilyen szempontból hasonló játékokat, és mind csinosabb: morrowind, gothic2 (2002), kotor1, cold zero (2003), kotor2, vampiretm:b (2004). mindegy lehet vitatkozni ezek besorolásán, stílusán, játékmódján, de a the fall-én is: nekem elsõsorban a gorky 17 (odium) és cold zero ugrottak be, amelyek inkább taktikai játékok mint rpgk. amúgy sem a külcsín számít, csak hát lehet máshogy is valósidejű rpg-t készíteni...
nézzük tovább: a jármûvek szinte ugyanazok, mint fallout tacticsban, de ezért nem jár megrovás: lamborgini murcielagoval nehéz a postapoc utakat róni. jó ötlet a tuning, csak a. lehetne több, b. nincs sok értelme (ha jól emlékszem +20% sebességnövekedés). mivel mindenhol elakadnak, és a ma középszerûnek, de 2004-ben csúcsok csúcsának számító gépemen akadt mint a fene vezetésnél, 2 év a ki- és beszállás, leginkább csak hordozható pakolóhelynek jók. jó amúgy a fizikájuk, csak az az elakadás... jó ötlet a road trip talent, ezzel pihennek utazás közben a népek (amúgy nem).
fegyverbõl van rengeteg, talán annyi is mint fo2-ben, de ugyanúgy, mint ott, nagy részük felesleges, mire megkapjuk, van jobb, vagy hasonló. mindegy, a választék akkor is dícséretes. jó, hogy lehet tuningolni, de ez is kevés: mi az, hogy nem rakhatok hangtompítót az m4a1re?
a zene kellemes, mintha nem lenne sok, de nem untam meg, szóval elég. tetszett a fõcímzene. az bosszantott viszont, hogy vmelyiket nem bírták szépen lekeverni, hirtelen hallgat el. valamelyik játékban ez azt jelentette hogy csata, én most is folyamatosan szívrohamot kaptam miatta. pedig 2004ben már az sem lett volna luxus, hogy harc esetén ugyanaz a muzsika vált át pörgõsebbe (ma már alap, de tuti, hogy akkor sem lett volna nagy extra).
a kereskedõknél alig van árufeltöltés, ha csak lõdözzük kedvenc puskánkból a skulót, egyszer csak elfogy, oszt vagy találunk, vagy nem. pénz nincs, teljes cserekereskedelem, nekem tetszett. nehézkésebb, mint a fallout1 kupakpénze, de elegánsabb és reálisabb megoldás.
a tárgyak komoly hányada érdektelen, beleértve a fegyverek nagy részét is, és rengeteg ládát kell végignyitogatni értük. (igen, tudom, hogy sokból lehet kombinálni, még így is.)
a karakterfejlõdési rendszer naon tetszett, persze elemeit láttuk már, de így is jól eltalált, leginkább a falloutok special rendszerére hajadzik. persze van 1-2 kevésbé hasznos skill és tehetség, de ez mindig igaz, utóbbiak is nagyrészt ötletesek, hasznosak (morálnövelés, sértegetés, vízkeresés, mészároskodás, fõzés, páncél/lõszer módosítás). érdekes (és beállítható) az xp osztása: küldetésért oszlik, gyilokért azé, akié a gyilok. jó ötlet a skillek elsõ használatáért járó plusz xp ötlete is. hiányolom azonban a skillek használatából fakadó (akár minimális) xp-szerzést: specialista (nem igazán harcos) csapattagok emiatt sokkal lassabban fejlõdtek, a csatákért járó xp-t a lövészek zsebelték be, a zárnyitogató lányka, a sofõr/technikus úr, az orvos/mészáros néni meg hoppon maradtak.
a vadászat is élvezetes, cseretárgyat, kombináláshoz alapot, hp-t adó husit egyszerre nyújt.
mivel vízhiányos a világ, talán természetes, de akkor is jó, hogy a víz komoly szerepet játszik: keresni kell, és komoly hp-t gyógyít. ez remekül beleillik ebbe a világba.
az npc-kkel való társalgás érdekes, bár azért elég kevés. az npc-k karakteresek, érdekesek.
van 1-2 jó mozgás, amit meglepett, hogy beletettek, hiszen egyszer használatosak. pl meggyõzõdésem volt hajóvárosban, hogy a lejutáskor szimplán átpakol fentrõl lentre. nem is álmodtam arról, hogy francis létrát fog mászni. hasonló a szurdoknál a kötélmászás: simán kihagyhatták volna lustaságból, ahelyett, hogy külön animációval szenvednek, de inkább dolgoztak vele. kudos.
van arena, ez jó, sõt, manapság kihagyhatatlan szinte egy rpgbõl, viszont lehetett volna egy kicsit több küzdelem a bajnoki címig, és nem csak pusztakezes.
mond aki amit akar a németekrõl, igenis van humoruk, mint ahogy nem egy film és játék (köztük ez is) bizonyítja. nem vagyok egy hangosan örülõ típus, de párszor sikerült felkacagni az idióta párbeszédeken.
van egy rakat jó ötlet a fentieken kívül is: pl hajóváros, múmia-múzeum, vasútimádók stb.
a játék összességében elég könnyû volt, két ponton viszont aránytalanul nehéz: az egyik a rivalizáló ratskulls testvérek gyûrûje, a másik a bioszféra gno-segítség nélkül. soksoksok visszatöltés... és itt ugye nem lehet elmenni a sivatagba tápolni mint a falloutokban.
jópofa az is hogy megszokhatunk fegyvertípusokat-fegyvereket (a névadás külön bónusz, sohse feledem elsõ baltámat, bloody maryt 8), de ez nagyon lassan alakul ki, és így értelme nem sok, mire nagyon szokatlanból átmegyünk szokatlanba, már le is cseréljük...
van pár dolog, ami vagy érzésem szerint, vagy az ígéretekhez képest kimaradt. ilyen a többféle befejezés, én speciel a mutánsokat vadásztam volna le inkább (ne magyarázzák már, hogy emberek), vagy lehetõleg mindkét tábort, egyik sem volt szimpatikus. amúgy voltak nyomok, hogy volt ilyen szándék (pl az árnyak-barlangban az oszlopokon a tooltip: gyanítom, hogy gnonak játszva oda kellett volna raknunk a bombákat), de az egyértelmû intro/outro ennek ellentmond. egy rpgtõl egy befejezés ma már kicsit ciki. lett volna még talán emeletmászás is, többszinte házak, lépcsõk vannak, de hiába. csúnyán ront a realitáson. ígértek lövöldözést a jármûvekbõl, ez is kimaradt (ezért kellett gondolom koptatni út közben a jármû páncélját, hogy értelme is legyen). volt szó karakteres csapattagokról, akik kommunikálnak, konfliktus teremtõdik köztük, stb, hát ez se került bele. ami a fõ fájdalom viszont (az egyféle befejezés mellett), az a linearitás. elkényeztettek a falloutok, de akár a morowind is (az oblivion az idegesítõ karakterrel fejlõdõ ellenfelekkel inkább ellenpélda), az ember a játék elején is oda ment ahova kedve tartotta - legfeljebb nem élte túl. tudom, ez nem általános, de nagyon ígérték a non-linearitást, azért kínos...
no, ennyi. tudom, többet szidtam mint dícsértem, és ez elég egyoldalú, és nem is igazságos. az ember ilyenkor inkább a hibákra, hiányosságokra koncentrál, mi hogyan lehetett volna jobb, több, máshol hogyan oldották meg esetleg jobban. a leírtak ellenére a játék nagyon kellemes postapoc történet, remekül szórakoztam közben. az is igaz, hogy hiánypótló: ha sok hasonló játék jelenne meg hasonló világban, lehet, jobban finnyáskodnék. azt sem állítom, hogy nem örültem volna jobban a van burennek (eredeti fallout3, 90%-os állapotban leállították a projectet 8( ). de nem rossz, nem rossz, kicsit több tesztelés, kevesebb hiba, kicsit több tartalom, és remek játék lett volna belõle. rengeteg plusz marketing és még sikeres is.
hiánypótlásra postapoc-rpg dzsánkiknak a fallout3 megjelenéséig ajánlott...