Szerintetek?
-
Raszkolnyikov #1796 Hát én 17 vagyok a kedvesem 15. Nagyon csinos és értelmes. Volt egy rakás udvarlója. 8.-ig majd minden fiú osztájtársa belezúgott egyszer vagy próbálkozott nálla, de mindenki csak sms-eket írt, meg leveleket. Én egy kis sugallatra, de a saját elhatározásom miatt is főleg (én is így látom helyesnek) elhívtam kávézni. Meséltem neki minden jóról. Elhívtam moziba, de ugye udvarláskor nem szabad túlzotan éreztetni a lányal, hogy benne van a kiflis kosárba. Oda mentem hozzá, mondtam neki, hogy ez a 3 film van, de én ezt akarom nézni 
.Elmentünk moziba. Ott csókolózott elsőnek... és velem...De akkor még azt mondta, hogy nem ismer igazán meg hogy még nem akar járni velem, még meg akar imserni. Na akkor kicsit lelombozódtam. Másnap nem mentem oda hozzá (mint az nem régiben megtudtam akkor jócskán frászt kapott, hogy most mi van, tehát jó taktika volt
). Aztán az nap én is csak rá gondoltam mindig, magam alatt voltam, hogy most mi lessz stb. Én ilyenkor verseket szoktam írni, ha szerelmi bánatos vagyok. Rá ment egy magyar, egy angol, egy fizika és egy bioszórám, arra, hogy írjak egy verset. Másnap oda atdtam neki. Haza vitte. Anyukája irodalom tanár volt, tehát volt már egy jó pontom
.
Az ez utáni nap után megkérdeztem, hogy le jönne-e velem szünetre és hogy szokja, esetleg foghatná a kezemet. És Ő fogta kezem
. És megkérdeztem, hogy akkor mi lessz. Megbeszéltük, hogy délután találkozunk és, hogy majd akor megbeszéljük azt, hogy járunk. És jártunk és én elrohantam egy rózaágyhoz és loptam neki egy rózsát.
Tudom nem ide tartozik, de olyan jó nosztalgiázni...