Segitsetek
-
[Walaki]D`Lair #72 Miképpen boltíves,
vén terem zugában
álmodó középkori barát
ki lemosdotta rég
a földi vágy sarát,
s már félig fennt lebeg,
a tiszta éteren-
ül roppant asztalánál
mely könyvekkel teli
s a nagybetűk közébe
kis képecskéket ékel,
Madonnát fest örökké
arannyal és égi kékkel,
mígnem szelíd mosollyal
lelkét kileheli.
Úgy szeretnélek én is
lámpásom éjjeli
fényénél drága
arannyal és kék szavakkal
örökké festeni,
míg ujjam el nem szárad,
mint romló fának ága,
s míg le nem lankad fejem
a béke isteni
ölébe, én szerelmem
Világ legszebb virága