Segitsetek
-
#60
Írnom kellene rímeket,
De nem találom ezeket.
Nem találom a szavakat,
Nem látom a rímes mondatokat.
Írjak ismeretlen emberi sorsokról,
Vagy csak egy ember gondolatáról?
Vagy írjak a mindenségről,
Vagy zengjek ódát a semmiről.
Esetleg írhatok a Szerelemről,
Mely lehet csodás és elrettentő.
De írhatnék a magányról,
Egy Barátnő hiányáról.
Írhatnék a gyönyörű tájról,
A dombokról, a tiszta tavakról.
Költhetnék csillogó színes halakról,
A vadban élő éneklő madarakról.
Ódát zenghetnék az állatokról,
Azok vad de csodálatos szokásaikról.
Írhatnék a mezők növényeiről,
Az ott folyó nagy versenygésről.
Zenghetne a szám álmokról,
A be nem teljesedett gondolatokról.
Írhatnék magamról, hogy megismerjenek,
Írhatnék magamról úgy, hogy szeressenek.
De ezeket most nem teszem,
Hisz ehhez most nincsen kedvem.
Csak a billentyűket ütögetni,
S magamat a homályba küldeni.
A szerelem mi elvette az eszem,
Fekete homályba burkolva lekem,
Mely blokkolja már a létem,
S már nem tudom mi van velem.
Lábam alól elveszett már az út,
S nem tudom mégis hova fut.
Csak megy-megy meg nem állva,
Mintha kergetnék úgy rohanva.
Homály közepén megállunk,
Ahol már senkit nem látunk.
S egy nagy kőre leülök,
S egy verset körmölök.
Írnom kellene rímeket,
De nem találom ezeket.
Nem találom a szavakat,
Nem látom a rímes mondatokat.
Írjak ismeretlen emberi sorsokról,
Vagy csak egy ember gondolatáról?
Vagy írjak a mindenségről,
Vagy zengjek ódát a semmiről.