Segitsetek
-
#533
A MÚZSA
Először a liftben láttam Őt,
Azonnal tudtam, megtaláltam A Nőt.
De nem is nő, sokkal inkább Hölgy
Két szeme akár egy édeni völgy
De nemcsak azért, mert oly igéző a tekintete,
Hogy mikor belenéztem, elvesztem örökre.
Ott van bennük szikrája az értelemnek
Amit a sok hasonló lányban ritkán lelek
De mit is beszélek, hisz nincs hozzá fogható
Búgó hangja, mint a pipafüst, oly nyugtató
Akár az édeni mannáé, olyan az illata
Elég belőle két slukk, s KO-ra vagyok kábulva
Szája minduntalan mosolyra húzódik
Rám néz, s vérnyomásom az égbe szökik
Neve titok eme kecses teremtésnek
Kedves és gyönyörű – vajon hihetek szememnek?
Ihletet ad, ez a lány kész álom
Írom e sorokat, s nevét áldom
Nagyon be van táblázva, alig van szabadideje
De egy kávénak vagy sétának kell, hogy legyen helye.
Ő kell nekem, nincs más választásom,
Mert szívem vezérel, nem logikus gondolkodásom
Vajon egyém lehet? Megeshet, hogy máshoz tartozzon?
Gyönyörű Múzsa – az Isten áldjon!
Tudom, kicsit gyenge, de azért nézzétek már el....