Segitsetek
-
#383
Kicsit szomorú,depisféle, de csak úgy jött, nem vagyok szomorú:))
Sírni tudnék
Sírni tudnék, oly rosszat érzek,
itt érzem a lelkem mélyében.
Talán egy jel?
Egy sugallat?
Kedvesem nemsokára elhagy?
Agyam jár, mint egy fogaskerék,
kusza gondolatok kavarognak.
Tudom, elpattant egy szál köztünk,
ami bennünket összekötött.
Okolom most magamat, mint bűnöst,
valamit észrevétlenül elronthattam,
és most elveszítem amit kaptam.
Ő, ajándék volt Nekem az élettől,
és nem vigyáztam rá kellően.
Nem tudom mi ez, de nagyon félek.
A levegő, mit belélegzek nehézkes,
a torkom összeszorul.
Jobb lenne, ha nagyot kiáltanék?
Nagyon kérlek Uram!
Ne adj nekem ily szenvedést!
Őt szeretem!
Had legyen még enyém.
Fejem búsan lehajtom, zokogok,
hisz hiába fohászkodom.
Ha nem szeret már,
nem tehetek mást,
csak halk szóval elengedem,
s hozzá hajolva, fülébe súgom:
Menj boldog utadra Kedvesem.
Én, még mindig nagyon szeretlek!
V.A.
2006.10.10.