Mirk#270
Egy kavics vagy csupán a tóban,
Csepp a tengerben a világ számára,
De a végtelen, tiszta égbolt,
Az el nem vesző szeretet és békesség,
Mely életet lehel holt,
Kiszáradt szívem reszketése felé.
Magad vagy az élet és annak,
Minden csodája, mely elűzi
A sötét magány árnyait,
Az ékkő, mely fényesen ragyog
Csak nekem
Szerelmem