Segitsetek
-
#126
gyűlölök már szeretni,
gyűlölök már ránézni,
gyűlölök már hozzá szólni,
már ngyon fáj rágondolni.
imádom égszínkék szemét,
az ártatlan tekintetét,
selymesen lágy hangját,
az őszinte kerek mosolyát.
ha Vele vagyok szenvedek,
nélküle már nem élhetek,
már mellette is meghalok,
s távoll Tőle csak Rá gondolok.
ha nem látom ideges leszek,
az agyvérzés kerülget ha rá tekintek,
megbicsaklik hangom ha Hozzá szólok,
s ha nincs közelemben meg nem szólalok.
gyűlölöm a napot mikor találkoztunk,
gyűlölöm mikor egymáshoz szóltunk,
feledném hogy rendszeresen beszélgettünk,
utálom hogy jó barátok lettünk.
kikészít hogy ismerem,
sajnálom, hogy nem feledhetem,
de ha nem látom elkap a félelem,
de hát mit tegyek SZERETEM.