Segitsetek
-
#1178
Egy megriadt tarka fecske,
szárnyat szegve, elmenekülve,
leköltözött délre,
de nem csak télre,
hanem örökre.
Azt hiszi ez a fecske,
hogy bujdokolva, elreppenve,
múltját elfeledve,
új életet kezdve,
teljesen új lesz ez a fecske,
talán galamb lesz, esetleg kecske.
Tévedett a fecske,
hiába bújt, szíve megkereste,
elméje és szíve szövetkezve,
szárnyait elnehezítve,
ételét megmérgezve,
a szomorúság életét vette,
megölte, nem kegyelmezve.