Szerelmes versek
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
\"meg fog azoknak a száma növekedni, akik bár minden rátermettség nélkül úgy érzik, hogy a nemzet vezéri szolgálatába kell állítaniuk \"halhatatlan\" erejüket\" Mein Kampf, Adolf Hitler
Az Élet nem más mint egy hosszú Halál! \"Belül én már rég meg haltam csak a maszkom él.\" - Junkies Nyúljon meg a nyaka bogyokának, s legyen kék a nyelve!
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
szemed lágy fátyolában elrejtõzni
karjaidban megsimulni
érezni mámorát a kéjnek
égni csókjaid tüzében.
...................................................................
Hullámzik testem sóhajok szárnyán
levegõért esdekelve csókjaidban
mellem duzzad többet kívánva
könyörgésemben érezve kéjrudad
mely utat törve csillagok fényén összekovácsol.
Ne hagyj egyedül éj sötétjében, gyere,bújj hozzám
szívem,lelkem neked adom,
oszd meg velem éjszakád.
Add nekem álmod,tested,lelkedet,
ágyad legyen szívünk szigete,
álmod leszek,s éjjeled.
szerelmünk gyönyörét keresve
eljutva titkos barlangomig
s hatol belém fallaszod
kellesz nagyon.
Mikor kemény tomporodat húzva
gyönyörben ölellek magamhoz
tomboló kéjedet érezve
neved hangosan sikoltom
kellesz nagyon.
szívem súgja szíved dalát
ajkam szomjas ajkad patak
karom ölel karjaidban.
Szemem fényén szemed látom
sóhajtásod sóhajtásom
tüzes testem égõ vágyad
hajnal pírján illan bánat.
gyere kedves úgy kívánlak
méz szírmaim neked adom
kérem tõled tejszínhabod.
szerelem tündér útra kél
kosarából ezernyi szirmot hullat szét
neked is ott van sugárzó arcodon,
csak szeress,s légy nagyon boldog.
játszik egyre vadabb tempóban
szerelmünknek szárnyakat adva
az orgazmus extázisában.
.............................................................
Béklyóban tartom vágyaid
szabadságát érezve a létnek tomboljanak viharai
partot érve szabadság szigetére
éghessünk szerelmünk tüzében.
...nálad talált a hajnal, s csókkal ébresztettél
méz íze a világnak,fénye ezer felé tért...
testemben az élet új dalra fakadt
hajnali fényben láthattam arcodat...
madár dalolt kinn az ágon, s annyi szépet mesélt
érezhettem fáradt szívem kicsit hazatért...
csókold számra hajnal ízét legalább vagy százszor
lelkem kulcsát neked hagyom,de az idõt magamba zárom...
érezzem ajkad, mely oly sok csodát rejt
...mint ez az éjjel...
gyere, ölelj át szorosan, s szenvedéllyel
érezzem vágyadat, mely oly sok csodát rejt
...mint ez az éjjel...
gyere, suttogj fülembe szerelmes érzésekkel
cak halljam hangodat, mely oly sok csodát rejt
...mint ez az éjjel...
gyere, jöjj te csodás éjjel
suttogó ajkaddal, mondd el a széllel
...szeretlek téged...
...mely oly sok csodát rejt...
mint döngicsélõ méhecskék enyhe fuvallatban...
kiszáradt ajkam,mely harmati érintésre vár,
mint virágporát keresõ kicsike bogár...
szeretném ajkammal bejárni testedet,
minden pici részét, hát hagyd, hogy felfedezzem...
szeretném kitárni lelkemmel lelkedet,
mint tavasz tündér a szikrázó kikeletet...
az éji csendnek is azt mondom,hogy csitt...
ha látnád, hogy hogyan mosolygok reád,
õrzöm álmodnak minden mozzanatát...
újra és újra számolom hét kicsi pöttyödet,
mert a csillagok hada oly csibészül figyel...
õk éjjelente olyan, de olyan rosszak
nem elég nekik fenn az égi csatazaj...
gondolták: labdáznak,s pöttyödbõl visznek egyet,
tudjanak cikázni fenn a magas égben...
ruhájuk mögött tudják uszályukat szikrázva húzni,
hiúságukkal mindegyik akar dicsekedni...
ha tudnád, hogy ilyenkor mennyire legyintenek reánk,
élik õk a maguk kis világát...
ott is van ám sok és nagy bonyodalom,
helyekért, ragyogásért,ki zárja a sort...
de akkor is folyvást huncutul kacagnak,
hát álmodj szépeket kicsi Katica...
...kérd lelkem úgy,hogy adhassam neked...
...én adni akarom...
...lopd el szívem...élni akarok szívedben...
Tavasz tündér hintázik a napsütésben
mosolyát küldi feléd enyhe széllel
testedet körbeöleli, szívedet melengeti.
Arcodat huncutul círogatja, kedvességével azt balzsamozza
bájosan néz, bódító illatával int feléd
ébredj hideg tél után, tavasz van, új élet vár...
Hát nevess te is, boldogan, s mámorosan
tálcájáról vedd el, mi rajta van
érezd, s ízleld, mit nyújt feléd...
...érezd az élet szép...
akarta,hogy fény ragyogja végig a világot...
bennsõjébõl,oly fájdalommal,s mélyrõl fakadt,
mint a kitõrõ láva,törve mélyrõl napvilágba...
mint elfolytott érzések bennsõnk sötétjében
néma szavakkal kiálltva...engedj...
mert tudja a világosság,neki jönnie kell
nem élhet örökké bezárt sötétségben...
hisz a fényesség hozza a napsütést,s virágözönt,
madárcsicsergést,s mindent mi öröm...
...szüld meg önmagadat fényességét...
...érezz és láss...
s megszólal benne szíved dallama...
gyere ölelj,suttogd,hogy szeretsz...
suttogd fülembe vágyaid szavát
szíved dala szóljon lelkemen át...
visszhangozzon sóhajunk mámori éjben
átölelve az egész mindenséget...
suttogd fülembe,hogy mennyire szeretsz
ha kincset találtál,soha nem engeded...
elrejted azt szíved belsejében
óvod,véded minden nehézségben...
gyere hát,s mondd,hogy szeretsz
érzéki vágyammal öleljem testedet...
ha magányodban hallgatod lelked hangját
mély völgyektõl,ha kell az égig száll....
mert az õ dallama a mindenség zenéje
kirekesztetten,de ha kell azt átölelve....
zenél újra új szólamokban
hárfája húrjai fáradhatatlan....
csak halld,s énekelj vele
hidd el van,ki megértse....
bánatában szívekre talál
boldogságában is van pár barát...
gyûjtsd õket össze,mint kottáid füzete
játsz belõle újra és újra,hisz benne lelkek zenélnek...
gyere...csókolni akarom vadul ajkadat
forró prázsként érezni vágyadat
érezni izmaid minden játékát
érezni,mit tested úgy kíván
érezni,hogy vagyok játékszered
érezni a vad örömöket
mint vadász és vad sûrû rengetegben
üldözz engem hosszú ösvényeken
legyek vad,kit vadásza ejt rabul
legyek szellõ, mi ha kell elcsitul
legyél tomboló vihar csendes vidékeken
ki elseper, de ha kell felemel
legyél napsütés, mi megpihen arcomon
kis hûs forrás,legyen ki inni adjon
legyél vágy, kéj és érzelem
ki kér, követel, s meg nem pihen
hát gyere...szeress engem egész éjjelen...
leszek neked folyó,miben forrás elveszhet
leszek virágpor, raktározz el
leszek neked vad, tomboló táj
ki könyörgésért égbe kiált
leszek vándor ki habzsolja életet
és érzi szabadságát e földi életnek
akarok lenni vulkán mely forró és selytelmes
Pokolban szirének éneke
hegyvonulat,mi körbezárja völgyet
melybõl ki nem menekülhetsz
visszhang, ha kiáltasz hozzám
csobbanás, ha suttogod szíved hangját..
hát gyere...szeress engem egész éjen át...
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!
Istenek kertjében bezárkózva éltem,
a szerelmet soha nem ismertem,
bezárkóztam kicsi szobámba,
zene volt a lelkem megnyugtatása.
Megtagadtam én minden szerelmet,
Nárciszt, a magába szerelmest,
bûvölten figyeltem.
Zeusznak csacsogtam, ne lásson semmit Héra,
Apollónnak az ihlete voltam...
...ülök a tó partján, s tükörképem nézem,
hangom már nem hallom,
csak a zenémnek élek...
lelkem odaadtam a magasságos Úrnak,
s Hadésznak fohászkodtam.
Jött egy földmûves, az Úr lelkemet neki adta:
"...földedben legyen elsõ, mi megfoganna..."
Páin isten oly haragra gerjedt,
pásztorok hadát küldte ellenem
...Knospe egyetlen gyenge száramon,
melyet széttépnek a pásztorok...
a földmûves nem õrzött engemet,
pedig én voltam földjén az elsõ teremtett...
ne vádold magad: pásztort miért öltél ?
s rád az Úr jelét miért vésé...
lelked jutalmául adományként lelkemet adtam
...Édentõl keletre elindulhass
Sebzett lelkem sötét árnya,
fojtogat az éjszakában,
levegõt,kiáltanék,de nem jön a válasz,
meghalt a remény az éjszakában.
Vénusz Istennõnk itatna egy korttyal,
de poharát ajkamtól eltoltam,
haggyj én már beleittam,
meghalt a remény az éjszakában.
Emlékképek a távolból felvillannak,
becsapott lelkem sírva sikoltana,
kiáltanék az éjszakába,de nem jön válasz,
meghalt a remény az éjszakába.
Éjszakánként megöltem lelkemet,
de az újra és újra feléledt,
nem engedi,hogy eltemessem,
az éjszakában meghalt a reményem.
Ha meghalt a remény,lelkem is halljon,
mi hangokat hallottam újra becsapott,
ûzött vadként ismét elindulok,
lelkembe zárom magányom
Gyere, kóstolj meg!
ajkadhoz emelem kelyhemet,
arcod kéjesen, s huncutul nézem,
gyere hát, ölelem az éjszakát,
hisz sóhajod benne száll,
egy csillagos éjszakán.
Csókolni akarom ajkadat,
gyere, csókodat vedd vissza!
érzem a lelked illatát,
árad felém az éteren át,
gyere, kóstolj meg,
ajkadhoz emelem kelyhemet.
Gyere, én már beleittam,
lelkem és testem íze átjárta,
gyere, ölelem az éjszakát,
érezd te is az élet varázsát,
gyere, élj bennem,
lelkemhez ölelem lelkedet.
Kárhozzunk el végre,
üdvösséget nem remélve,
gyere, kóstolj meg,
ajkadhoz emelem kelyhem,
Vénusz Istennõt dícsérem,
míg ajkadról csókolom az utolsó cseppet.
Látod? én már beleittam,
ajkamról testemen folyik a bájital,
cseppjeit szedd össze ajkaddal,
hisz minden cseppjéért kár,
ajkamra ajkaddal add vissza,
Érzed?itt a lélek illata.
Csak te...
Légy lelkem bársonya,
mely eltakar,s körbeölel,
ne lásson senki sem,
...csak te...lelki szemeiddel...
Vigyázz reám,dédelgess,
hisz lelked itt van bennem,
ne lássa senki sem,
...csak te...lelki szemeiddel...
Szived csordultig megteljen,
hisz az enyémbe már úgy sem férne,
tartsd óvó kezeiddel,
...csak te...lelki szemeiddel...
Hallod már az éj dalát?
mi szól egy holdfényes éjszakán,
ne érezze azt senki más,
...csak te...a lélek illatát...
VALENTIN NAP ALKALMÁBÓL...
(Nimfa stílusában)
Azon a forró éjszakán öleljen majd karod
érzem...ezt te is valahol akarod
ringasson szerelmed szárnyaló sóhajokig
vad érzékiséggel suhanjanak sikolyaim.
Simogass és simogass az önkívületbe
feledkezzünk bele a révületbe
miénk legyen a vágyak ajkainak érintése
szívem,s testem lüktetése a tiéddel együtt éljen.
Lelkem hívó szava fogadja be tested minden rezdülsét
alig várom becézõ kezeid bársonyos érintését
akkor az ész és az értelem nem jelent semmit sem
ez a varázs a tiéd és az enyém lesz.
Testemnek adott csókjaid sejtjeimben éljenek tovább
örökké magamban hordozva azt az éjszakát.
...gyere, mert várok rád...
VALENTIN NAP ALKALMÁBÓL...
(Viaszbaba stílusában)
Forró vágy izzik ajkamon, testem tûzben ég
neved sóhajtom..
sóvárgó érzelem, sebes kéj szívemben
minden éjjelen...
tested pásztázom , lángot gyújtok benned
szerelmi gyönyörben érezzem kéjedet
vaginámban vesszen falloszod
vénuszi gyönyörben nyögésed dallamom...
harapjam válladat, csikarjam hátadat
tested nedvévõl csaljam elõ sóhajodat
mint forró láva törj égetve utat
létem pusztuljon el új napra virradva...
... számba veszem élvezetem
tüzet érez kicsi kezem...
meg-megszívva kéjrudam
parázsa újfennt szárnyra kap...
nyelvemmel végét nyálazgatom
utolsó szikrájáig elszívom ...
...újra és újra kívánom...
...most olyan szexiset...
...akarok lenni martinid
ó jöjj, gyere nyalj belém...
érezd édeskés ízem
kelyhemnek peremén...
járja át testedet a forró élvezet
gyere kincsem, hát kóstolj meg...
ha megízleltélt, ne fogd vissza magad
legyen tiéd kicsi tartalmam...
bódulj tõlem, s szédül j kicsit
hát nyaljad kelyhem utolsó cseppig...
...naon lol lett...
...itt várlak álmaid kapujában
csak hunyd le szemed...és jöjj !
bensõdben, mint remények fénye
gyertyákat gyújtva az éji sötétben...hát lásd !
én várlak álmaidban és õrzöm a lángokat
hívó szavammal suttogom dalomat...hát halld !
..zúg a tenger, az álom tenger, hív a messzeség...
vágyódás az elmúlásban hullámainak peremén
...halljad hangját,s tombolását,hisz parttól partig ér...
álmaidban, mint reményeid mindig célba ér
...látott angyalt küldök hozzád, szabadságot visz neked...
egy madárral, ki elhozza, mit szíved súg nekem
...mondj el neki mindent kérlek, én is halljam hangodat...
dúdoljam az éji széllel, s ezenyi csillaggal
...csillagok fényén,s hajnal pírján szíved megpihen...
ölelgettem, s dégelgettem elmúlt röpke éjjelen
...elengedem, induljon hát szabadon...
hisz éjszaka újra várja két karom
...gyere!...tartok neked kicsi elõadást, melynek címe:
"Humánember és a szabad energiák."
...tudod,nekem azt mondták egyszer
az ember talán a legegyszerûbb rendszer...
a legegyszerûbb rendszerek között is a férfi faj,
tudod ott,az a bizonyos része
a világ legegyszerûbb gépe...
...gondold át, figyi, de télleg !!!!...
...mûködése beindul gondolatátvitelre
még csak annyira hozzányúlni sem kell...
s ha belegondolsz programozás is mellékes
tudja mit,s miért,s hogyan kell....
ha kerül súrlódási állapotba,minél nagyobb a súrlódás
úgy magát egyre jobban tuningolja....
s ha beindul,tudod,olyan vákuum turbó rezonancia
na akkor felszabadul a szabad energia....
s mit nem rejt a fizikai törvény:
a gravitációs erõ hatására eredeti állapotába visszatér...
az anyaga meg olyan:hiába érte súrlódási erõ,viszkozitás
és még a satöbbi....
alkatrésze talán sohasem fog elkopni...
engedd,hogy szárnyra kapjon a szabad energia,
Humánember így leszel bölcsebb és okosabb...
...tudod:...
...szellemed is szárnyra kap...
(ja,az elõbb szellemeket is idéztem)
vágyaidban megfürödni édesen
karjaidban megpihenni kedvesem
szemed fényén táncot járni hajnalon
csitít engem minden apró sóhajod
vágyaimmal beburkollak édesen
karjaimba csalogat a kis szívem
szemem tükrén dalolva kél napsugár
csitít engem,itat engem harmatán...
Drága Szerelmem!
Ó, de jó Rád gondolni, elképzelni
Finom ölelésed,
Mely, kezed végig simogatja gyengéden
Szerelemtõl forró testem.
Sok-sok idõt várok, hogy gyere,
És érezzem nagy szerelmed,
Mely irántam érzel mindeneddel.
Kérlek, ne csak álom és ábránd legyen
Kell, hogy itt légy velem s, szeress.
Látod eljött az éltetõ tavaszi napsugár,
Megérinti melegsége arcom,
Megint csak Rád gondolok,
Hisz Te vagy nekem a télben a tavasz,
A nyár, a szerelem,
Te vagy mindenem.
Te vajon érzed ezeket?
Nem színleled, és érzelmeid teljes?
De lelkemben érzem szeretetedet
Ez jó nekem, ez kell, és éltet.
De tudd meg, hogy én nagyon
Szeretlek Téged.
Olyan világosan beszélek, hogy kiolthatod a lámpákat, ha én éjjel megszólalok!