Segitsetek
-
#1130
Sajnos :(
Sivatagban álmodok
Egyedűl járom az utam,
Miért hagytál magamra Uram,
Egyedül hálok a világ porában,
Belefullok a világ örökös bajába.
Kiszáradt a világ torkának szára,
Nem folyatom érte, már könnyeim
Belefáradtam ebbe az örökös csatába,
Nem visznek tovább már lomha lábaim.
Leteper a száraz szívem sajgása,
Érzéketlen testem e homokba fúllik,
Teleszívom a tüdőm a dűnékkel,
S ereimből a vér a sivatagra hullik.
Álmodok én még sok magassat,
mélyen a véres sivatag dűnéi alatt,
De hiába minden mélység s magasság,
Ha az álmom csak a sivatag porának marad.
/2007.július 24. 23óra 30perc/