black, death, thrash, gothic... METAL (popmetált hagyjuk inkább)
-
#377
Háááát... sztem az új Anni közelébe sincs az überklasszik Never Neverland-nak, vagy az Alice In Hell-nek, azok valami hihetetlenül jól sikerültek.
McFrost (#371): Nile
, Gorefest (az új La Muerte iszonyatosan odaver), Cannibal Corpse 
, hajh... :)
A lista mellé tenném még a magam részéről: Nasum (iszonyat), Sacrificum, As I Lay Dying, Leng Tch'e, Gorerotted, Agoraphobic Nosebleed (megalkuvás nélkül :) ), Born From Pain, God Dethroned, God Forbid, Meshuggah, Oligarqua, ... és még lehetne folytatni a sort. Ah, a gore/grind/thrash változatosságai. ;) Egyszer vkinek mutattam egy kis Nasum-ot, mire megjegyezte, hogy szerinte olyan, mintha körfűrésszel darabolnának fagyasztott disznót, ezt valaki felvette cd-re, és még ki is adták, ráadásul vannak olyan bolondok, akik meg is veszik. :P Pedig ős-Corpse-ot, vagy Impetigo-t nem is mutattam neki. ;)
Ja, és egy album-nem-ajánló: Los Los - Viva Los Los. Az ismertetője szerint mindenféle spanyol klasszik zene (Macarena, Maria, Vamos A La Playa, stb.) thrash/death feldolgozásáról van szó, de nem az. Valami iszonyat gyenge német/mexikói (?) metál-utánérzés, de még hard rock-nak is nagyon nehezen nevezhető lassú, unalmas, nagyjából két-három kezdő zeneiskolás téma variációja, amelyek úgy-ahogy hasonlítanak az ismert dallamokra.
De ha már Mexikó, akkor ajánlanék egy zenekart az ütemesebb thrash/death kedvelőinek (ha valaki még nem ismerné őket): Brujeira. Bármely albumuk tökéletes választás, de talán a Brujerizmo, vagy a Raza Odiada a legtutibb. Olyan zene, amit egyhamar nem lehet elfelejteni, és ha autóban hallgatja az ember (pl. a Ritmos Satanicos, vagy a Marihuana c. számot), tökéletesen alkalmas a dübb-dübb zenék kedvelőinek megtévesztésére, mivel néhány taktus alapján azt hiszik, közéjük tartozunk, de aztán pánikszerű gyorsasággal kezdenek menekülni, ahogy egyszercsak nekilódulnak a mehikánók. :D
Aki pedig a Tarja elvesztése feletti bánatában valami igazán kemény csajt keresne, akkor hallgasson bele a Velcra valamelyik albumába (Consequences Of Disobedience, Between Force And Fate). Nem is tudom, mihez hasonlítsam. Talán a modern nu-metál népszerűbb képviselőihez (Slipknot, SoaD) áll a legközelebb.
Talán még jelentkezem, ha van igény a mainstream-tól eltérő, vagy idehaza ismeretlen zenekarok rövid ajánlójára. :)