• Tibre
    #32
    A Manhunt elõreláthatólag november 18-án jelenik meg, azonban eleddig senki sem játszott magával a játékkal. Legalábbis nem verte nagydobra vagy az NDA van a dolog mögött. Mindenesetre az IGN készített egy újabb fícsör beszámolót a játékban elõforduló bandákról, illetve a hangközpontú AI-ról.
    A Manhunt-hoz jó fülek kellenek... A Vadászok, mint minden más valós ember, odafigyelnek mi zajlik körülöttük. A környezeti zajok közül azonban kimondottan az érdekes hangokra - váratlan személy mozgása, felboruló szemeteskukák, mozgó kavics, stb. - figyelnek fel.

    Andrew Hay, vezető művész és producer szerint a hang alapú AI képezi a játék epicentrumát. A megfelelő hatás érdekében sok időt töltöttek a megfelelő kivitelezés kikísérletezésével: "Az AI központi része a játéknak. Sok időt feccöltünk bele (inkább el sem mondom mennyit), hogy a megfelelő módon működjön, s a játék audió aspektusa konzisztens legyen, hogy a játékos által keltett zajokra típusuktól függően felfigyeljenek a rosszfiúk. Úgy gondolom a végeredmény nagyon meggyőző (főleg egy sötét szobában, jó hangrendszerre...)".

    Mindegyik hanghoz egy hangerő és egy érdekességi szint tartozik: nagyon magas, magas, közepes, alacsony és nagyon alacsony. A radarképernyőn látható piros körök képében, mekkora zajt csaptunk. Bizonyos hangok érdekességi szintje a távolság föggvényében folyamatosan csökken, azonban egy lövés hangja még távolról is igen nagy vonzerővel bír. Ugyanakkor a léptek zaja vagy távolról jövő neszezés nem feltétlen fúj riadót a vadászok elméjében.

    Amint hangot hall egy vadász a hang terjedéséből és érdekességi szintjéből adódó kalkulációkkal eldönti a delikvens, mit is hallott, milyen prioritást élvez és veszi-e a fáradtságot, hogy utánanézzen a zaj forrásának. Egy újabb csavarként jelen vannak a háttérzajok. Adott esetben egy sörétessel vagy felrúgott szemeteskuka által kiadott hanggal elvonhatjuk a többiek figyelmét a valós - pl.: iszkolás a murván - ténykedésünkről.

    Minden egyes csoportosulás más és más értékrendszerrel bír, ebből adódóan kellő figyelmet kell fordítanunk üldözink szokásainak tanulmányozására, ellenkező esetben megtalálnak és kiélik rajtunk szadista álmaikat.

    A Vigyorik (Smileys) örömüket lelik a másik szenvedésében, s minden alkalmat megragadnak, hogy minél tovább kínozhassák a kiszemelt áldozatot. Betegesen perverzek. A banda tagjai minden alkalommal a védjegyként szolgáló vigyormaszkban mászkálnak, melyen adott esetben egy korábbi áldozat vagy az öncsonkító rituálék során rászáradt vér maradványai éktelenkedhet. A Vigyorik lazán szervezett őrülteket, sorozat gyilkosokat, pszichomókusokat és szadistákat egyesít.

    Dialógusaik rejtélyes egysorosoktól kedzve a tébolyult állati hangokon keresztül az énekelt gyermekrímekig mindent kimerítenek. Kiszámíthatatlanok. A legtöbb Vigyori magában beszél vagy az éppen kiszúrt áldozatához, ergo nehéz eldönteni, hogy észrevett-e minket vagy önmagát szórakoztatja.

    A Hadikutyák főként ex-katonai speciális erőkből és helyi fanatikus vadászokból áll. Előnyben részesítik a taktikai megoldásokat és a fegyverhaszálatban is remekelnek. A kipusztult Carcer Város Állatkert lakói. A Hadikutyák a lehető legveszélyesebb és leghatékonyabb gyilkosai a bossz tarsolyában lévő zsoldosoknak. Mottójuk: "Nem ejtünk foglyokat". Prédájukat különös vadsággal, kegyetlenséggel vadásszák le. Lesből rajtaütés, tőrbe csalás, lappangás és a szemből telibe taktikai megoldásokat kedvelik.

    Cash először az állatkertben találkozik a Hadikutyákkal. A terület számukra túl jól ismert. Néhány bandatag hű marad a katonai múltjához. Gyakran társalognak a speciális erőknél ismeretes kódszavakkal, azonban többségük tudás hiányában improvizál. Katonai múltjuk ellenére az áldozat üldözésekor sokszor állati ösztöneik veszik át az uralmat fölöttük. Ekkor könnyen felhergelhetővé válnak és nagy zajt csapnak...

    Szintén Hardwiredról.