Matematika feladatok
-
Pio #3444 A matematikában nincs olyan, hogy "kell", ha így tanítják, akkor rosszul tanítják. :)
Persze ezzel most nem sokra mész, mert ha elvárják, hogy úgy oldjad meg, ahogy ők akarják, akkor hiába lázadsz.
Van egy ezzel kapcsolatos anekdota, Niels Bohr a főszereplője, Nobel díjas fizikus.
Azt kérdezték tőle vizsgán, hogy hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével.
Bohr válasza:
Rákötöd a barométert egy hosszú zsinórra, és így lelógatod a földig.
A zsinór hosszának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával.
Ez a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, és a vizsgát sikertelennek minősítette.
Bohr azonban nem hagyta magát, mivel szerinte válasza teljesen helyes volt.
Az egyetem rektora egy tanárt jelölt ki, akinek feladata volt megállapítani, hogy Bohr elegendő mennyiségű fizikai ismerettel rendelkezik-e.
A kérdés ugyan ez volt, 6 percet kapott Bohr, hogy választ adjon.
5 percig ráncolta a homlokát, majd a 6. percben rákezdett:
"Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet' képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából. Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is. De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét. Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt. De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg. Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: 'Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert'."