Gabo#7579
Tudod, minden kezdés nehéz. Kell néha egy kis visszacsatolás.
Csak "kertimakro"? Igen és nem.
Lehet, hogy nincs nagy művészi értéke egy-egy ilyen képnek. De ma az emberek többsége már elveszítette a képességét, hogy rácsodálkozzon a világ apró szépségeire.
Egy nyári zápor alatt nem keresik a szivárványt, nem látják a szürkületkor vadászni induló denevéreket. Vagy éppen a busz ablakából, amivel dolgozni döcögnek, nem veszik észre az út melletti hirdetőtábla tetején prédára leső egerészölyvet. Gürcölnek, hogy legyen pénzük külföldre utazni "csodát" látni. Pedig lehet, hogy elég lenne a kertbe kiülni és kicsit jobban szétnézni, odafigyelni.
Ha valaki néhány ilyen kép megnézése után esetleg eljut idáig, és képes ismét kicsit rácsodálkozni a saját környezetére, akkor már célt is értek a fotók.
Szerintem a legtöbben azért kezdenek fotózni, mert szeretnék a saját világukat másoknak is megmutatni. Ez aztán vagy sikerül, vagy nem...
A gyíkos kép egy kapás lövés volt. Igazság szerint annak is örültem, hogy egyáltalán sikerült. De mivel tudom, hol van a búvóhelye és kezdem a szokásait is kiismerni, remélhetőleg legközelebb majd sikerül róla jobb képeket készíteni. Tudod, kicsit szégyenlős.
