G_ArchAngel#20512
Ez most az én véleményem és lehet hibás szemléletet jelent, de leírom:)
Nekem az a legnagyobb bajom akár a magyar, akár a nemzetközi stúdiófotózással (ebbe most beleértem a reklám-, tárgy-, divat-, és modellfotózást is), hogy iszonyat fantáziátlan...
A legtöbb fotós célja abban kimerül, hogy az adott körülményekből kihozza a legjobb iparos minőséget - értem ez alatt, hogy 2-6 lámpával 4 háttérrel és pár kiegészítővel (szék/fotel/medvebőr/angyalszárny) lefotózza a kislányt, áttolja PS-en és kész a kép...
Ez a kép nem rossz feltétlenül, lehet minden tökéletes rajta, csak unalmas - persze a fotósnak semmi plussz energiába nem került, a pénzét meg megkapja...
A koporsókészítőnek sem érdemes faragványokat készíteni, mert a termék a célnak a maga egyszerűségében is megfelel, látni meg jó, ha félórát látják a búcsúztatók...
Aersze a neten vannak üdítő kívételek (gondolom ők nem a fotózásból élnek, így a munkahelyükön tudnak gondolkodni a témáról), akik nem szégyenlik kivinni az adott modellt/autót/terméket kivinni a steril környezetből és ezzel valami pluszt adni a képnek - merthát a világítástechnika nincs helyhez kötve 2008-ban és egy kis benzinköltség belefér, míg elviszik a modellt egy romos épületbe, graffitizett téglafal elé vagy egy ódon temetőbe (yes!:D), a képek pedig nem az unalmas háttér előtt készülnek, hanem már egy kis pluszt adtunk nekik (szvsz)...
Akkor még ehhez jöhet a jól megválasztott ruha, smink és haj, illetve testtartás és tekintet - merthát nem kell szégyelni, de ezek az összetevők csinálják a jó reklám/divat/modellfotót, a fotós csak dokumentál (erős túlzással) - tehát, ha egy arcot összekell koszolni, vagy hajat bevizezni, akkor sem kellene leállni, mert ez mind csak távolabb visz az unalmas iparosvilágtól...
Persze a mérleg másik serpenyőjében ott a pénz és az idő (mi szintén pénz), de akinek elég a középszerűség az csinálja, megfizetik, van rá kereslet:)