G_ArchAngel#16400
igen, a mi generációnk ilyen: vágyunk a high-end és hi-tech felszerelésre, mert valamiért azt hisszük, hogy ezek nélkül nem megy...
pedig menne, igaz nehezebben, körülményesebben, vagy áldozva a minőség oltárán...
vagy úgy érezzük, hogy fotóink csak effektek és képszerkesztő programok nélkül nem teljesek...
persze labortrükkök az analógvilágban is voltak/vannak, de akkor még ésszel használták ezeket, nem pedig úgy, hogy vki feldob egy újabb effektet, szerkesztési formát és mindenki elkezdi a "divatot" követni...
HDR? na és? lesz egy két művészlélekkel megáldott fotós aki tökéletesre fejleszti, de a többiek csak a hagyományos giccseket fogják ontani a PS-ből és más editorokból...
aztán kikopik az amatőrök tudatából, mert majd jön egy divatosabb irányzat...
és ez nem gond - az amatőr próbálgasson, alkosson, de ne várja el, hogy komolyan vegyék - mert mit MI csinálunk azt nemlehet komolyan venni...
(a magyar profik 95%-át sem, nemhogy a lelkes, kreatív amatőröket...)
valahogy úgy kellene tanulni a fotózást, mint ahogy a szerepjátékokban történik a fejlődés:
- az elején egyszerű digitális/analóg gépekkel fotózni
- szintlépés után jöhetne az előhívás, minimális képkezelő programok megismerése
- magasabb szinten jöhetnének az összetettebb rendszerek, stúdiók, fények, technikák
- képmódosító hívások és digitális technika csak azoknak lenne engedélyezett, akik a fotógráfia "terepmunkáit" tökélyre fejlesztették...
és így nem lenne az, hogy középszerű képeket agyontuningolva, leméretezve nézegessünk, hanem olyanokat alkotnánk amelyeknek az eredeti módosítatlan változata is remekmű lenne!
na, megyek megmosom a kezem, mert beleért a bilibe...