ahhh
-
remark #877 Elfelejted azt, hogy nem csak arról beszélünk, hogy a tudományos bürokrácián sikerül-e átnyomni egy tudományos eredményt. A társadalomformáló tényezőről beszéltünk, azaz a kérdés úgy merül fel, hogy a civilizációnk vérkeringésébe bekerülnek-e ezek a felfedezések. Nem kell mindenáron megölni a feltalálót, minek? Elég ha nincs senki, aki pénzt adna a további kutatásokra, vagy egy termék előállítására, vagy elég ha az adott tétel "nem olyan fontos"-nak minősül és nem kerül bele egyik-másik meghatározó fontosságú könyvbe. Vagy épp elég, ha oda bekerül (!), csak épp a tétel egy adott értelmezését teszik kötelezővé amit aztán a vizsgákon számon kérnek. Ki fog önálló értelmezéssel előállni? Ki lesz olyan bátor, hogy szembemenjen azzal a professzorral, aki aztán a nebuló életéről dönt később?
Elég, ha a társadalom egésze szempontjából a hangsúly áthelyeződik egyik területről/tételről/értelmezésről a másikra. A társadalom számára a tudomány nem ugyanaz, mint pár kocka tudós számára. A társadalom csak a gyakorlattal tud mit kezdeni, az elmélettel nem. Lehetnek okos tudósok, jó ötletekkel, de mire megyünk velük, ha politikai és üzleti érdekek határozzák meg hogy mi fog aztán elterjedtté válni, azaz mi fog társadalomformáló tényezővé válni.
A jó kérdés az az, hogy hol húzódik meg a határ, azaz hogy meddig ér el a pénzvilág keze... Avagy: meddig szűz a tudomány, és honnan válik egyszerű prostituálttá.