ahhh
-
remark #668 "Ha azt mondod, hogy "a fiókban van 3 villa", kinyitom, megnézem, megállapítom, hogy tényleg, akkor ez a folyamat pontosan ugyanaz volt, mint mikor Newton azt állította, hogy minden test megőrzi nyugalmi helyzetét, vagy e.v.e.m.-t, hacsak egy erőhatás ennek megváltozására nem kényszeríti.
Csak a kijelentés témája más.
Te abból indulsz ki, hogy a megfigyelõ az egy robot vagy számítógép. De nem, a megfigyelõ egy ember, ami ugyanannak a valóságnak a része, melyrõl a megfigyelõ próbál valamit megtanulni. Tehát az ismereteink nem csak megfigyelendõ külsõ valóságról elégtelenek, de magáról a megfigyelõrõl is.
A tudományos metódus leszu"kíti a valóságot és a megfigyelést is azon esetekre mikor mind a megfigyelõ, a mind megfigyelt valóság determinálható. Ez jó és szép, és megvan a maga haszna, de valóság ennél jóval több, ezt magyarázom.
Megpróbálom valahogy determinálttá tenni azt amirõl beszélek, de félek véletlenségbõl pont a lényeget fogom kihagyni. Szóval a tudományos metódus alternatívája úgy mu"ködhet, mintha azt mondanánk hogy sem a megfigyelõrõl, sem a megfigyelt valóságról nem mondunk semmit, mindössze annyit szögezünk le, hogy a megfigyelõ maga hogyan jellemzi a megfigyelés során benne kialakult képet. Ezt a jellemzést próbálja meg a megfigyelõ lehetõségeihez mérten jól formalizálni, ami immáron már átadható lesz másoknak is, de figyelembe vesszük azt hogy a formalizálás során súlyos hibák kerülhetnek a rendszerbe. Ilyen hibákat úgy lehet kiküszöbölni, hogy nem egy mérést végzünk, azaz nem egy jellemzést vizsgálunk meg (wow, tiszta tudományos metódus), hanem minél többet, pontosan annyit amennyit elégségesnek érzünk (na eddig tartott a tudományos metódus...). Az aki megpróbálja a megfigyelést értelmezni, az fogja ezeket a jellemzéseket és a következõ 3 dolog figyelembevétele mellett megpróbálja meghatározni hogy milyen lehetett az a valóságelem, melyrõl a jellemzést kapta. A 3 szem elõtt tartandó dolog: 1) a formalizálás során az információ torzulhatott 2) a megfigyelõ mibenléte ismeretlen (tehát pl. a megfigyelés módja is ismeretlen) 3) a megfigyelt valóságelem ismeretlen.
A valóság-elem rekonstrukció (azaz a jellemzés értelmezése) során az értelmezõ összeveti az egyes jellemzéseket valamint azt összeveti a saját maga által megfogalmazott jellemzésekkel. Ez az összevetés sokszor nem tudatos, az ember hallgat a megérzéseire (~tudatalattijára), de lehet tudatos is, mikor is az ember megkeresi az egyes jellemzésekben közös dolgokat, és megállapítja hogy ami a jellemzésben közös, az valószínu"leg helyesen lett formalizálva.
Ezt még lehetne ragozni, de a lényeg talán érthetõ.
Pl. a fentiek figyelembe vételével próbálj meg megoldásokat kitalálni a következõ feladványra: mi a szabadság? Ez volt a feladvány.
Egyszeru" esetben kinyitod az értelmezõ szótárat és ott van feketén fehéren hogy mi a szabadság. De akár használhatod a fenti metódust is. Elolvashatod a szabadság különbözõ emberek által megalkotott definiícióját, legyen az a definíció egy vers, könyv, film, egy beszélgetés ahol felvetõdik a kérdés, pl. egy fórum, stb. Miután elegendõ mennyiségu" jellemzést hallgattál meg, és magad is elõálltál egy jellemzéssel, elõállhatsz egy saját szabadság-definícióval.
Melyik esetben jutottál közelebb a valósághoz?
Nyilvánvaló hogy a gyakorlatban, a hétköznapi életben a fenti metódus nem használható valami jól. Ha minden esetben ekkora kutatómunkát végeznénk mikor egy kérdésben állást kell foglalni, akkor soha semminek a végére nem érnénk. Ezért jó a tudomány. Mert az leegyszeru"sít, és kész válaszokat ad. Ezért jó a törvény, mert az kész válaszokat ad. Ezért jó a vallás, mert az kész válaszokat ad. Azaz közös nevezõre hozza az embereket anélkül hogy azok megvizsgálták volna a kérdést, megvizsgálták volna mások álláspontját, vagy hogy saját álláspontot alakítottak volna ki. (Vagy kicsit agresszívabban fogalmazva: tömegek véleményét határozta meg az egyének aktív közremu"ködésének kizárásával.)
DE: sose feldjük, hogy ez a kész válasz amit kapunk ez nem a mi válaszunk! És nem feltétlen a valóság! Minden egyén számára a maga saját kis válasza lenne a fontos, és ebbe beletartozik az is hogy mindenki saját magával mint emberrel tisztába legyen, ezért célként kellene kijelölni hogy minél több mindenre tudjunk saját magunk választ adni. Ez végeredményben a valóság egyre nagyobb és nagyobb mértéku" megismerését tenné lehetõvé azáltal hogy a valóság egyre több része lenne egyre több ember által jellemezve, valamint, és talán ez a fontosabb, egyre több és több ember lenne képes egy olyan decentralizált világban élni ahol nem törvények, hanem a megismert valóság maga determinálja hogy mi a helyes, és mi a helytelen.
Aha, csak az NWO topic pont arról szól, hogy az elmebeteg 1% próbálja a saját torz valóságát rákényszeríteni a maradék 99-re, és háborog, hogy hülyének nézik.
Az NWO topic akkor ez, ha te így jellemzed. Mindenkiben más kép alakul ki a topicról, mely kép az esetek döntõ részében egymástól eltérõ.
De most hogy már kezed ügyébe került egy új módszer, próbáld meg annak felhasználásával újra átgondolni hogy mi az NWO fórum.
Lehet kiderül hogy az 1% az nem elmebeteg. Lehet kiderül hogy a valóságnak mely dolgait próbálják meg újra és újra a tõlük tellhetõ legjobb módon jellemezni. Talán így az is kiderül hogy mi az a pár dolog ami nem "kitaláció" hanem a valóság olyan része melyre eddig te más szemmel néztél.
Azért nem ártana különválasztani az eseteket. Az (általános és közép-)iskola csak a felszínt kapirgálja, mert az intelligenciabeli szórás nagy, és vannak dolgok, amit nem mindenki képes felfogni. Középiskolában már volt egy szűrő, bele lehet menni mélyebben a dolgokba. Felsőoktatásban meg egy-egy adott témakör a lehető legrészletesebben megismerhető.
Nem errõl beszélek, hanem amikor kiderül hogy egy adott elmélet és a valóság egymás ellentétei.
Most nem fogok konkrét példát mondani, csak egy szimbolikusat: mint mikor a gyerek rájön hogy a gyereket nem a gólya hozza.
"az ember fogta és újraalkotta a valóságot."
Nem a valóságot, hanem a saját viselkedését, amit tudatosan szabályoz amúgy is.
Hasonló dologra céloztam én is. Mivel leszögeztük hogy senki se tudja milyen a valóság valójában, csak azt tudja hogy számára milyen, és azt is leszögeztük hogy ezt a valóság-képet mely az agyában létezik csak, mindenki képes tudatosan és más mechanizmusok által is megváltoztatni, így van értelme annak a mondatnak hogy az ember újraalkotja a valóságot. Mikor megszületik az agyban a valóság egy modellje, akkor ez a folyamat mikor ez a modell elkészül, akkor ez a valóság újraalkotása. Újra, mert a valóság a valóságban már egyszer létezik, de az ember létrehoz egy saját modellt is a fejében, így a teljes folyamatra azt mondtam hogy "újraalkotás".
Úgy beszélsz erről a valóságérzékelés befolyásolásáról, mintha arról beszélnél, hogy odébb raksz egy ceruzát. Ez nem ilyen egyszerű.
Nem azt mondtam hogy egyszeru" hanem azt hogy az ember így mu"ködik. Ilyen bonyolultan.
Például az anyanyelv szerintem sokkal inkább befolyásolja a gondolkodást, mint bármilyen külső manipuláció.
Egyetértek veled abban hogy az anyanyelv befolyásolja a gondolkodást, de én nem becsülném alá a manipulációt, annak szerepét, mértékét.
Tehát az, hogy a füledből érkező információt az agyad hallható hangként érzékeli, annak semmi köze ahhoz, hogy igaz kijelentést hallasz, vagy hazugságot.
Nem állítottam hogy lenne.