ahhh
  • Molnibalage
    #451
    Kicsit.

    Ja, egyébként alapvetően a családom felnőtt tagjainak zöme diplomás.

    És ez hogyan jön ahhoz, hogy nem vagy természettudományokban jártas? Korreláció az 0 a két állítás között.

    A gyerekeim meg igen jó tanulók eddig 3 négyes volt a legtöbb, mind ötös jegyeik voltak félévkor is , meg év végén is. Ja tiszta buta család genetikailag is, nem?

    Szintén nem értem, hogy hogyan jön ide... A génállományodról szó sem volt és nem is lesz.


    Számszerűsíteni Pa-ra nem tudom helyből azokat amit kérsz, mert nem is lehet. Ezt mérni lehet igazán.

    A műszaki számítások nem alkalmasak erre, de az amit te leszírsz egyszerűen annyira triviális áramlástanos szemmel, hogy már fáj. A jelenség nagyon könnyen magyarázható. Tényleg ennyire nehéz felfogni, hogy nincs ott semmi parajelenség? Numerikus szimulációt lehetne csinálni, de ehhez kapcsolt modell kéne és többmilliós szofteverek. Nekem egyik sincs perpillanat és ilyen triviális dolgokra nem pazarolja az ember a drága erőforrást.

    De esetleg "mérhetnél otthon te is, ahelyett, hogy csak a hitedet hajtogatod.

    Különböző módon nyitogatva ajtókat és ablakokat (főleg akkor, ha a ház egyik felére nagyon süt a Nap és kis szél is van úgy figyeld meg hogy mit történik. Az amit leírsz annyira common jelenség, hogy szinte sírok. Nagyanyámék háza szarul szigetelt volt és hiába állt a a szoba közepén a levegő akkor is lengedezett a függyöny szinte folyamatosan.

    Special az én szobám ajaját is nyáros simán kinyitja a légmozgás mikor a bőrön sem érzem a légmozgást csak miután már kinyílt az ajtó.

    Az ember 0.2 m/-os légmozgást általában már észrevesz. Ez elég kicsi sebesség. Ilyen kis sebességnél is viszot a légáramlat nagy részének energiája (ami a nyomásdifiből jön), ha jó irányból jön (pl. a függöny felől jön a légáramlat, mert a ház többi része megszívja a szoba azon részé és ez simán előfordulhat), akkor a nyomásesés nagy része arra megy el, hogy a függöny meglebben. Ráadásul, ha sima átlátszó függönyről van szó, az sűrű szövésű, de átlátszó. Ott az áramlás a réseken teljesen más Reynolds szám tartományban van, mint a szobában szabad térben. A határréteg miatt a súrlodó erős sokkal erőteljesebb a folyadék (levegő) és függöny felület között. (Van otthon szövetszűrőd?) Fújjál át rajta óvatosan). Nagyon közel a szűrő túlfelén még lesz érezhető áramlás, de 20-30 cm-re már nem.) Tehát a nyomásesés nagy része felületi erő lesz. A kis sebesség és térfogatáram meg kb. 20-30 cm-re más totálisan eldisszipál.

    Ez olyam, minta egy szobában fújsz egyet az ajtóban és 5 méterre azt mérnéd, hogy mekkora a huzat. 0.


    Az áramlás a szobában ráadásul a legnehezebben szimulálható dolgok között van, mert folyamatosan keveredik a levegő az egyenletlen melegedés miatt. Az fal mentén az áramlások is bezavarnak a melegdő termikus határréteg miatt. Viszont a termikus HR egyben áramlási is, csak nem ugyanaz a határ.

    Ezek hőtan és áramlástan könyvbekben is benne vannak..


    Nem azért "nézlek le" (inkább idegesítesz), mert hülyeségeket beszélsz, hanem azért mert hangoztatod, hogy nem vagy mérnök, fogalmad sincs az áramlás- és hőtanról, de beszólsz annak aki igen penge ebben és ez a végzettsége. Mitha Hamiltonnal vitatkozánl arról, hogy hogyan kell autót vezetni.