ahhh
-
#239
Sok embertől hallottam azt, hogy bekerültem a kórházba, tojtak a fejemre. Mi a válasz, hogy nincs elég nővér, meg orvos, hogy mindenkivel folyamatosan foglalkozzanak. Én azt mondom, az emberek többsége el sem várja. Nem azért alakul ki ez a vélemény, mert egyáltalán nem foglalkoznak velük, hanem azért, mert sok helyen gyakorlat, hogy nem mondanak el sokmindent a betegnek. Ha vizsgálatok előtt öt perc alatt egy orvos elsorolja, hogy önnél a következő vizsgálatokat végezzük majd el....utána ha megvannak az eredmények igenis szánnak rá 10-15 percet, hogy négyszemközt a beteggel érthetően megbeszéljék, hogy mi okozta a bajt, mi a betegség, mik lehetnek a következmények, milyen kezelés szügséges, átlagosan a legtöbb ember megértené és elfogadná, és azzal az érzéssel távozna, hogy igen, itt törődtek velem. Nagyjából az emberek többsége szerintem ennyit várna el, nem azt, hogy az ágya szélénél csücsüljenek. Az, hogy sok esetben pl. vizit közben orvosok megkonzultálják a beteg állapotát latinul, előtte meg neki nem sorolták el érthetően mi van, ijedtséget és ellenérzéseket, találgatásokat szül. Ha előtte megbeszélték vele, nem is nagyon érdekli, miről beszélnek számára érthetetlen nyelven...
Nálunk volt erre példa. Mielőtt kezelni kezdték volna az újszülött gyerekemet, a doki behívott négyszemközt elsorolta mit találtak, mit okozhat, milyen injekciót adnak nekünk, a gyereknek is, nekem is, miért szügséges. Megértettem, nem tiltakoztam, hálás voltam bár ijesztő volt, amiket mondott, de megértettem miért szügséges a kezelés és hálás voltam érte és maximálisan jó érzésekkel távoztam. Ha csak latin hablatyot nyomtak volna valszeg nem ilyen jó véleményem lett volna, mert nem értettem volna meg, hogy "mit kínoznak" minket. Ennyi.