ahhh
-
#211
Az, hogy Freud valakije öngyilkos lett a házában, ezzel nem tudom, hogy akarod igazolni az elgondolásainak az eredményességét. Talán rábeszélte, vagy a pszichoanalízis következményének tudod be, vagy mégis mi?
Miért ne lehetett volna Freud családjában öngyilkos, mint ahogy más családban is előfordult már?
Jól fogalmazol a Martin Luther King-es bekezdésben: "bizonyos dolgokban". Aztán, hogy ez kinek mit jelent, arról már nem szól a fáma.
A pedofíliának is van létjogosultsága, aztán legtöbb embernek mégsem jutna eszébe külső okot választani. Vagy vegyük a generalizált szorongást. Külső, vagy belső ok? Külsőt kell megszüntetni, vagy belsőt? Vagy külsőt-belsőt? Vagy egyiket sem, ahogy Luther King-es példában szerepel..
Az, hogy Luther King kifejtette, hogy "vannak olyan dolgok...", akkor egy értékítéletet is alkotott, aminek semmi köze ahhoz, hogy egy elmélet igaz-e vagy sem, hogy létezik-e egy jelenség, vagy sem.
Minden érzésnek van létjogosultsága, az, hogy te a külsőt szívesebben változtatod meg, mint a belsőt, és hogy számodra ez a cél, ez rád vonatkozik, senki másra. Ha én leküzdöm a félelmem egy oroszlán mellett, te meg lepuffantod, az még egyik eset "igazabbságát" sem jelenti.
Nincs olyan alaptörvény, ami kimondja.
"Ma már ott tartunk ha valaki nem ért egyet, vagy ha valakiben természetes ellenérzések jelennek meg, akkor betegnek nyilvánítjuk, és kikezeljük a problémájából."
-Na jó, de ez az ellenkező fele is működik. Szerinted az a természetes, hogy ellenszenvünk van valamivel szemben.
Ha pedig valaki más nem érez ellenszenvet, akkor a "beteg" szót kicseréled "tudatlan"-ra, "megvezetett"-re. Mindkettő szépen bevett politikai ("pszichológiai") fogás, amivel naponta találkozhat az ember.
Ha az elmélet tudományos, akkor azt lehet cáfolni.
Nem lehet azzal cáfolni egy elméletet, hogy emberellenes. Nincs olyan, hogy "a gravitáció nem igaz, mert emberellemes." Vagy a maghasadás elmélete, stb....
Az utolsó bekezdésben írtakhoz csak ugyanezt tudom mondani.
Két különböző dolog, hogy létezik egy jelenség, annak a leírása, és hogy azt mire használják föl. Teljesen összemosod a kettőt az utolsó három sorban. Nincs pozitív elmélet, és negatív elmélet. Igaz elmélet van, és hamis elmélet. És miután kiderült, hogy igaz, vagy hamis, utána lehet bármire is használni (kamuzáson kívül), jó dologra, vagy rossz dologra.