ahhh
-
remark #197 "De egyesek alapjaiban azzal jönnek, hogy a tudományos módszer nem jó és hozzátok a kifogásokat."
A tudományos módszer jó, de csak arra, amire ki van találva. Csak tudományos módszert használva nem ismerhető meg a világ. Ahhoz a tudomány gyerekcipőben jár még, így kizárólag a valóság egy leegyszerűsített modellje ismerhető meg általa. De ezt le tudom neked formalizáltan is vezetni: Ha a tudomány azon a szinten fog állni hogy képes lesz élettelen anyagból (legalábbis ma így gondoljuk hogy abból állunk...) egy embert újraalkotni, akkor fog annyit tudni az ember saját magáról, hogy képes legyen tudományos módszerekkel helyettesíteni az intuíciót. Logikus, nem?
Amíg ez nem valósul meg, az ember a formalizált természettudománnyal szemben mindig előnyben lesz. Az ember (nem egy-egy egyén, hanem az ember) mindig többet fog érzékelni és tudni mint ami tudományos módszerekkel leírható.
De a tudomány ettől függetlenül nagyon fontos, csak helyére kell tudni tenni. A tudomány úgy funkcionál, mint egy eszköz. Mankó a gondolkodáshoz. Ezen szerepében egyszerűen pótolhatatlan, és felbecsülhetetlenül nagy segítség, de egyszerűen életveszélyes dolog túl nagy jelentőséget tulajdonítani neki (azaz annál nagyobbat mint amilyen jelentősége valójában van). Mert tudomány ide vagy oda, a világ megismerésének első számú eszköze a mai napig az ember maga. (Ezért nem tetszik nekem pl. a Zeitgest Addendumban felvázolt jövőkép sem.)
Mivel az ember az alapja a világ megismerésének, és mivel egyetlen egyén sem képes mindent megismerni, hanem az igazán nagy teljesítmény kizárólag az egyes egyének kifinomult rendszerétől lehet elvárni, ezért támogatom azt a civilizációs modellt mely minden embert értékesnek tart, minden embertől elvárja hogy saját képességei minél teljesebb kihasználását, vagy más szavakkal az egyén sorsának beteljesítését. (Na ez utóbbit formalizáld. Ha lehetséges volna (=ha képes volnék rá pár mondatban), egyszerűbb volna neked is elmagyarázni hogy miről beszélek. DE: van értelme beszélgetni a témáról, lehet közösen képesek lennénk formalizálni a dolgot...)
A világrenddel kapcsolatos több ezer éve domináló elképzelés pont az előzőekben felvázoltnak az ellenkezője. Az embert haszontalannak, értéktelennek, bűnösnek, rossznak, tudatlannak, fejlődésre képtelennek, elavultnak, félelmetesnek stb. stb. állítja be, és ezért ELLENE küzd. Nem érte, nem kihasználva a benne rejlő lehetőségeket, hanem visszafogva azt. És ezen a világ összes tudománya sem segít... sőt, még az is a kiteljesedés ellen hat.
A mai ember nem eredmények elérésére, hanem pont az ellenkezőjére van ösztönözve már gyerekkora óta. Ezt sem csak én mondom, olvastál mostanában kritikákat a magyar vagy egyes külföldi oktatási rendszerekről? Droidokat nevelnek, formalizálják az embereket, mesterséges modellek szerint alkotják újra a viselkedést és gondolkodást. Mert így könnyebb a tömegeket irányítani. Könnyebb mindenkit a számára kijelölt fakkba tuszkolni hogy ott élje le az életét. Mert a civilizációnk nincs felkészülve arra hogy az emberek mindent beleadjanak. A jelenlegi rend ezt nem élné túl... És ettől nem csak a jelenlegi vezetők félnek, de sokan azok közül is akik most nem értik hogy miről beszélek. De ez valszeg már NWO téma.
"Ennyi erejével az ima és a hit erejét is mérhetének a mohamedán és a kersztény vallás között."
Most lehet kiakadsz, de van értelme annak a kérdésnek hogy a két vallás közül melyikben van nagyobb ereje a hitnek és az imának. Lehet hogy természettudományos szemmel nézve nincs értelme (vagy legalábbis szerinted nincs értelme), de a kérdés attól még fontos, és sokan megpróbálnak legjobb tudásuk szerint választ adni rá, akkor is, ha jelenleg nincs 100%-os módszer arra hogy ezt a választ tudományos alapon adjuk meg.
A társadalomtudós is sokszor blöfföl (te így mondanád) vagyis leírja a meggyőződését. Nincs lemérve, nincs alátámasztva, de az esetek többségében mégis tudásról van szó, igaz csak tapasztalati úton megszerzettről. Erre használják a tudományosság hívői az áltudományosság kifejezést. Ahogy azt már az előzőekben írtam, én meg az elbizakodott tudományosság-hívők tévedéseivel kapcsolatban használom ugyanezt.
Az ember (tehát nem minden egyén, hanem az ember úgy általánosságban) rengeteg (egyelőre) megmérhetetlen, formalizálhatatlan kérdést egyszerűen tisztán lát ösztönösen. Mert tapasztalt, és bölcs, és olyan forrásokból is információhoz jut, melyet nem ért (újabb feladat: formalizáld a bölcsességet). És ezt a tudást bizony sok esetben felhasználják akkor mikor civilizációnk sorsa eldől...
Most nem ostorozni akarom a tudósokat, de erről eszembe jutott az a felismerésem, hogy a tudósok pontosan ezért könnyen megvezethetőek, és ezért nem tudják sokszor azt hogy milyen civilizációs hatása lesz annak a munkának amit elvégeznek, mert egyszerűen nem áll rá az agyuk. Mert a civilizációs hatások nem formalizálhatók úgy, ahogy a tudomány formalizál. Azaz teljesen más gondolkodásmód kell az egyik és a másik témához.
Még annyit akartam a témához írni, és nem tudom hova kellene beszúrnom úgyhogy ide ragasztom a végére, hogy a formalizálás kétségkívül sokat segít abban hogy a megszerzett tudást tároljuk és továbbítsuk hogy térben/időben távol található emberek is felhasználhassák. De van egy bökkenő: a bonyolult folyamatok bonyolult formalizációt eredményeznek, ezért úgy gondolom hogy nem minden esetben a formalizáció a megfelelő stratégia. Na ennyit még le akartam írni.