ahhh
-
#148
Írtam, én elhiszem, hogy megpörkölte az agyad egy gömbvillám, aztán meggyógyult, és azóta van egy olyan képességed, hogy tudsz fantáziálni.
A szervezet meg túlélésre játszik, kivéve az olyan betegségeknél, amikor mégsem.
A szekpticizmus lényege, hogy amég nem tudjuk igazolni egy jelenség létét, addig nem mondjuk sem azt, hogy létezik, sem azt, hogy nem létezik. Ellenben, ha valaki azt állítja róla, hogy létezik, akkor jogos a kíváncsiság, hogy mutasson rá, igazolja annak a létezését.
Az, hogy nem hiszem el valaminek a létezését, sem a nem-létezését az nem hitkérdés, hanem pontosan a jelenség létezésére vonatkozó vélekedés hiánya. Én is sok mindenben hiszek, de pontosan tudom, hogy ezek nem igazoltak, és nem is próbálom úgy beállítani őket, mint ha igazoltak lennének. A baj ott kezdődik, amikor az ember nem tudja megkülönböztetni, hogy valami igazolt, vagy pedig hisz benne.
A babás dologgal nem tudom, mit szeretnél mondani. Miért ne lenne objektív egy átlagérték? Én szívesen válaszolnék rá, ha elmondanád, hogy mi volt az állítás, amivel nem értesz egyet.
Ha a gazdasági világválságra gondolsz, arra meg sokan azt mondják, hogy éppen attól van, mert sokan hittek valamiben, ami viszont nincs.