#9092
Utász
olyan katona (egység) a mûszaki alakulatokon belül, aki (amely) közremûködött vízen történõ átkeléseknél, megerõdített állások védelménél és megtámadásánál, erõdítési munkálatoknál, mûszaki záróharcban (robbanó és nem robbanó mûszaki zárak létesítésével), valamint nagyobb rombolásokban és különleges szakismeretet megkövetelõ mûszaki munkákban. Az utászok felszereléséhez tartozott a kézi, a keresztvágó fûrész, a hosszúnyelû ásó és csákány, az erdei fejsze, a 10 méteres (rövid) kötél és egyéb famegmunkáló kéziszerszámok. Ide tartoztak még a robbanó- és gyújtóanyagok, a külmotoros rohamcsónakok, a kézi és gépi cölöpverõk, a tábori kovácsmûhelyek, a rombolócsörlõk, valamint a záróharcanyagok (aknák). Legkisebb szervezeti egysége az utászraj volt, legnagyobb az utászzászlóalj, amely általában 3 utászszázadból állt.