Shad01#7677
Lehet, hogy nem volt eredményes a támadás, viszont nagyon tanulságos volt. Azt se felejtsük el, hogy ez csak kb az 5. nagyobb hadjáratunk volt.
Az lassan mindenki kezdi érezni, hogy a siker kulcsa elsősorban nem a létszám, hanem a szervezettség.
Lehet, hogy egy kicsit szerényebbnek kellett volna lenni a cél kitűzésénél pl az egész város elfoglalása helyett megelégedtünk volna csupán a déli domb valamint a vasúti híd biztosításával.
A szakaszvezetőknek nem biztos hogy célszerű ténylegesen részt venni a harcban, inkább a háttérből, pl magaslatról figyelve kellene irányítani az alárendeltjeiket. Így nem haláloznak el és mindíg a történések közelében maradnak.
A tartalék kérdését is át kellene gondolni. A kölönféle egységeknek különféle céljuk van, de ha az egyik egység jelentős nehézségbe ütközik, akkor az egész támadás kudarcba fulladhat. Most vagy az egységen belül kell talrtaléklétszámmal kalkulálni pl ha valamire előre láthatóan 5 ember elég, akkor 8 fő legyen a létszám, így halál esetén is ütőképes marad és elláthatja feladatát. A másik lehetőség egy tartalék egység felállítása, ami a harci helyzettől függően kerülne bevetésre.
Eddig mindíg azt vettem észre, hogy ha valahol nehézségbe ütköztünk, ott a veszteségek után gyorsan széthullott a támadás.
