QE4UCUtvAwMCUQgeEAVR


  • Zephyr Retiring
    #95939
    Kiváló kérdés, néha magam is elgondolkodtam ezen...
    Lássuk csak: szüleimnek igen, nagyszülők már nincsenek ebben a dimenzióban. Míg éltek szerintem egyiküknek sem, pedig mindegyiküket szerettem. Oviban az ovónéninek igen, a lányoknak viszont nem (szégyenlős voltam)..
    Általánosban senkinek, pedig titokban (nem egyszerre) három szerelmem is volt :) Az első nagy szerelmemnek 15 évesen mondtam ki először. Őt még folyamatosan kilencen követték, nekik szintén mondtam. Időközben volt pár hozzám közelebb került fiú barátom is, akiknek szintén mondtam (bár nekik nyilván nem szerelemből)..aztán első házasság időszaka: exemnek, anyósomak és a gyerekeknek mondtam, az őket követő barátaimnak viszont már nem.
    Jelenleg már csak pár rokonomnak és a mostani társamnak mondom ki, nekik viszont elég sűrűn :)

    Létezik-e ideális munka? Ha igen, az milyen?