#82418
Megértelek, én 99%-ban mindig így érzek, ha emberek vannak a közelemben.
Változó. De általában akkor szoktam, mikor az illető az érveimre nem reagál, és mikor már nem tud újat mondani. Még egyszer erre rámutatok, és ha nem kapok értelmes választ, akkor szoktam abbahagyni. Sajnos kevés az olyan ember, aki elismeri a tévedését és kicsit magába száll és csendben marad; vagy picit is megpróbálja mások helyébe képzelni magát és elgondolkodni azon, amit a másik mondott.
No meg el ne felejtsük, hogy nem képesek kinyögni, hogy mi a bajuk. (Ez leginkább a nőkre jellemző.) Nem bírják megbeszélni a dolgot, nem bírják kifejteni, hogy miért nem bírnak normálisan viselkedni, ehelyett megsértődnek, vagy ismételgetik ugyanazt az értelmetlen kifogást/problémát, és elvárják hogy a problémájuk varázsütésre elmúljon, de picit se tennének az ügy érdekében.