• Nacitangala
    #4510
    Kicsit késve bár, de megvettem a Broken World-öt, mivel újra lekaptam a polcról a Dungeon Siege 2-t. Azok a játékok a legjobbak, amiket időről időre előveszel, és újra képesek teljes élményt nyújtani. Nos, mivel új játékot kezdtem, még csak a Garden of the Ancients-nél járok a partymmal, de egy furcsaságot észrevettem, ami azelőtt sosem történt meg.

    Először a Windstone Fortressben találkoztam ezzel a változással: a legbelső teremben lecsaptam a Xeria tüzét őrző bosst, egy főmágust, nagyjából 5 másodperc alatt, majd visszatértem a városba üzletelni, pakolászni, mielőtt az ottani kincsesládákat kinyitom. Mire visszaértem, kedves főmágusunk respawnolt néhány zombival egyetemben. Nem tudom, milyen random képességekkel, mert kettő másodperc múlva az egész party megfeküdt. Csak ültem és bámultam "verhetetlen" csapatom sírköveit... Visszatértem a testekért (nehogy már a könnyebb utat válasszam, hehe), ha jól emlékszem, ötször kellett megpróbálnom. A legszebb az volt, hogy a próbálkozások ideje alatt MÉG EGY főmágus termett ott. Mindegy, valahogy levertem őket, kihívásnak értékeltem a dolgot végülis...

    Tegnap este beléptem a Garden of Ancients egyik kriptájába, ahol a hős maszkját kell megszerezni. Álldogált ott egy íjász csontváz boss, akit két percig kellett folyamatosan püfölni, hogy megfeküdjön, és aki időnként egy lövéssel fasírtot csinált egy-egy karakteremből... persze levertem, aztán elugrottam Aman'luba resurrect varázslatokért, mert mind elfogyott (soha addig nem használtam őket). Mire visszajöttem, hát láss csodát: ott vigyorgott ugyanaz a boss. Megint nagyon megizzasztott, szerintem melee resistes lehetett, habár ezt nem írta a tulajdonságai között. Mire agyonvertem, megjelent MÉG EGY, hálistennek a terem sarkában, így sikerült egy darabig elkerülnöm. A végén elegem lett, és kislisszoltam az ajtón.

    Érdekes koncepció. A DS-ben az a szép, hogy nem Diablo 2, így nem lehet visszatérni farmolni, a történet előrefelé kényszeríti a játékost, ez így más élményt jelent. De ezek szerint vannak bizonyos területek, ahol a Doom nightmare nehézségi foka érvényesül? Kicsit tönkrevágja a hangulatot, hogy stopperrel kell mérjem az időt, miután kitakarítottam egy kriptát, hogy mikor támad fel egy boss a semmiből... Milyen megfontolás állhat a dolog hátterében? Találkozott valaki már hasonlóval?

    Félreértés ne essék: szeretem, ha egy játék nehéz, a DSII pedig az, ráadásul változatos, bonyolult, sokrétű és okos, hack-and-slash létére. Élvezet vele játszani. Ez meg itt egy buta tervezés következménye. Jó, hogy a sárkány vagy Valdis nem jelenik meg újra, miután megmentettük tőlük Arannát...