-
#2326
AI különbség a két játék között:
BnW1: lehet, hogy sokkal kidolgozatlanabban tűnik első ránézésre, de sokkal okosabb volt akkor a lény, tényleg úgy tanult mint egy kisgyerek. Látja, hogy mit csinál a szülő (esetünkben az isten) és próbálja utánozni. Ott tényleg kialakult egyfajta érzelmi kötődés, mert sokkal életszerűbben viselkedtek, tényleg döntéseket hoztak. Ha az adott döntés nem nyeri el a tetszésedet akkor a sz*rt is kiverheted belőle, de sokszor nincs hozzá szive a játékosnak, mert rossz nézni, ahogy elsírja magát és látszik, hogy tényleg sajnálja amit tett. Ott csak a képzeleted szabott határt, hogy mire tanítod. Ha azt akartad, hogy sült falusit vacsorázzon, akkor nagynehezen betaníthattad, hogy megtanulja a tűzlabdát, süssön meg vele egy falusit, majd egye meg. Esetleg arra is megtaníthattad, hogy ha véletlenül elsz*rja magát a falu közepén, akkor azért mégse hagyja ott, hanem mondjuk dobja a tengerbe vagy vigye át az ellenséges falu éléstárába. Tényleg csak a képzelet szabott határt, hogy mire lehet megtanítani a lényt.
BnW2: most vannak feladatok, mindegyikre van egy csúszka hogy milyen gyakran csinálja, de ennél többet nem tud. Nem tudja utánozni a játékos tevékenységét. Egyszerűen minden tevékenysége beszűkül ezekre a feladatokra és kész. Semmiféle érzelmi reakció nem olvasható le róluk. Vannak adatok, hogy épp mennyire unott/haragos/stb, de ez maximum az adott feladatok hatékonyágában nyilvánul meg, mivel nincs személyisége, ezért azt nem befolyásolja. A BnW2-ben a lény egy szimpla "bekapcs/kikapcs" gombokkal ellátott robottá degradálódott, ami még csak méretben se éri el az elődjeit. Sőt, néha még a "beleprogramozott" feladatokat se képes végigcsinálni. Van hogy eldönti magában, hogy "na én ezt a házat most felépítem", felveszi a nyersanyagot a raktárból, erre bekattan egy másik csúszka, lerakja a nyersanyagot és inkább elmegy fákat gyüjteni...