#2312
hát, az első részről az az emlékem, hogy milyen jól elvontunk mi ketten én meg a lényem, micromenedzsmentre nem nagyon emlékszem, max az "oh food, oh wood" felkiáltásokra, de most már ez sincs
meg arra, hogy nem volt olyan könnyű anszolút jónak lenni, leopárdkám pl. akkor is képes volt emgeszegetni a népet, ha előtte jól megvertem ha ezt tette
meg dobálta is őket
itt meg a lény elvan egyedül, játszik, épít, nekem meg jóként az a dolgom, hogy felhúzzak házakat, meg figyeljek arra, legyen elég kaja, meg várjam, hogy a sültgalamb mikor hullik a számba
szal megtanítom a léynemet meteorozni, aztán elküldöm dobálja meg a szomszédot vele, hehe
pedig most éppen 100%-osan jó
az első részben egy ilyen lényt nem lehetett rávenni erre, de szerintem itt menni fog
#2312
