• KTC
    #344
    Az enyém (pontosabban a lányomé) meg Bogyó.
    2002 augusztus 30.-án született anyjának 5. gyermekeként. Neki már csak egy kis rövid farkinca jutott, (nemúgy mint a testvéreinek), és az életet is úgy kellett belé visszahozni. Amit tudni róla érdemes: remekül jelzi éjjel, ha valaki jön a lépcsőházban és olyankor úgy morog mint 1 kutya. Visszahozza az Ldobott labdát és leteszi a lábunk elé, hogy dobjuk L megint aztán hozza ismét.(erre ő tanított meg minket!:)) Erre van 1 aranyos történetem is: Egyik éjjel nagyon Lkezdett nyávogni és nem akarta abbahagyni ezért kimentem, hogy ugyan már mi baja van. Erre rohant be a szobába és hozta ki a labdáját letette elém, mivel én nem mozdultam erre el kezdte guritgatni és nézet rám és "szövegelt" közben, hár én akkor úgy megzabáltam volna az a macskát ott helyben, olyan de olyan aranyos volt és olyan okosan nézett, nem tudtam rá haragudni amiért felköltött, pedig majdnem a szívbajt hozta rám. Hát most hirtelen enyit róla:)